Internetadó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az internetadó olyan adónem, amelyet célzottan az internetszolgáltatásra vagy annak igénybevételére vetnek ki. Nem tartozik tehát az internetadó fogalmába az olyan adó, amely a gazdasági tevékenységet általában terheli, és az internetszolgáltatásra az egyéb üzleti tevékenységekez hasonlóan vonatkozik (például az internetszolgáltatást terhelő általános forgalmi adó).

Internetadó Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon két kísérlet történt az internetadó bevezetésére: először 2008-ban, a második Gyurcsány-kormány idején, másodszor pedig 2014-ben, amikor a harmadik Orbán-kormány volt hatalmon.

A 2008-as javaslat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tartalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2008-ban bevezetni tervezett internetadó az 1993-ban megalapított Nemzeti Kulturális Alap (NKA) finanszírozását szolgáló „kulturális járulék” kiterjesztése lett volna. Ebbe az alapba került volna be az adathordozókra (üres CD lemez, magnókazetta, stb.) kivetett járulék, amelynek összege azonban az internetes letöltések miatt évek óta csökkent. A kulturális tárca javaslata szerint ezért a már kevésbé népszerű adathordozók járulékát megszüntették volna, cserébe viszont 0,8%-os adó ill. járulék terhelte volna az internetszolgáltatást és a mobiltartalom-szolgáltatást.

Az NKA a kihagyott termékek miatt mintegy 600 millió forintos bevételkiesésre számított, ugyanakkor az internethozzáférés-szolgáltatás, a mobil-adatátviteli, valamint a formatervezési tevékenységből 2,5–3 milliárd forint plusz bevételt várt. Az internetadóból származó bevételből mintegy 300 millió forint a digitális szakadékot csökkentő programok támogatására szántak.[1]

Fogadtatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második Gyurcsány-kormány Oktatási és Kulturális Minisztériuma által javasolt 0,8%-os járulékot, illetve az adóalapot csökkenteni kívánó javaslatokat az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága nem fogadta el. A tehercsökkentő indítványok között szerepelt a kulcs csökkentése 0,7%-ra, illetve a megadóztatott internetszolgáltatók körének leszűkítése a pornográf szolgáltatást végzőkre. Ez azonban technikailag kivitelezhetetlen, mivel a felhasználón múlik, hogy milyen tartalmak megtekintésére használja a szolgáltatást.[2][3]

A Parlament gazdasági és informatikai bizottságának informatikai és távközlési albizottsága is az internetadóval szemben foglalt állást. Az internetadóról a kormánynak sem volt egységes álláspontja: a kulturális tárcával szemben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ellenezte a javaslatot.[4] Az akkor ellenzékben lévő Fidesz az adó visszavonására szólította fel a kormányt.[5]

A tiltakozó mozgalom logója

Az internetadó lehetősége általános visszatetszést keltett az informatikai szervezetek és az internetes közösség körében.[6][7] 2008. április 25-én a civil tiltakozó kampányt követve a két legnagyobb magyar hírportál, az Origo és az Index is kitette nyitóoldalára az „interNEtadó” gombot.[8]

Az internetadót végül nem vezették be, és idővel megszűnt a kulturális járulék is. Helyette a Nemzeti Kulturális Alap forrását 2010. január 1-től az ötöslottó nevű szerencsejáték játékadójának 90 százaléka képezte.[9]

A 2014-es javaslat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tartalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2014. október 21-én bejelentette, hogy a kormány minden megkezdett gigabyte-nyi elektronikus adatforgalom után 150 forint mértékű adó kivetését indítványozza 2015-től. Az adót az internetszolgáltatókra vetnék ki, de közvetve a megrendelők fizetnék.[10] Az állam 20 milliárdos bevételt várt az adótól, azonban egyes számítások szerint ebben a formában a bevétel a 200 milliárdot is meghaladhatta volna.[11] Az internetadó bevezetésére a kormány törvényjavaslatot (formálisan a Nemzeti Adó - és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló javaslatot) terjesztett be az Országgyűlésben.[12]

2014. október 27-én Varga Mihály bejelentette, hogy elfogadják a Fidesz javaslatát, amely megszabja a kivethető legmagasabb adó mértékét.[13] A Rogán Antal által jegyzett módosító indítvány szerint az internet-szolgáltatás utáni adó magánszemély előfizető esetén 700 Ft/hó/előfizetés, nem magánszemély előfizető esetén 5000 Ft/hó/előfizetés összegnél nem lehet több. A 150 Ft/megkezdett gigabyte mérték változatlan maradt az indítványban, mely azt is tartalmazza, hogy az adó alanya a szolgáltató, és nem az előfizető.[14] Az MSZP-s Tóth Bertalan és Burány Sándor a javaslat eltörléséről adott be módosító indítványt.[15] A befolyt összeg jelentős részét a szélessávú internet kiterjesztésére irányuló programra használnák fel, amely mellé az Európai Unió is ad forrást. A javaslatról november 18-án dönthet az Országgyűlés.[16]

Az internetadó elleni október 26-i tüntetés

Fogadtatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bejelentés azonnali tiltakozási hullámot váltott ki mind a szolgáltatók, mind pedig az felhasználók részéről. A Facebookon létrejött Százezren az internetadó ellen közösség oldalt október 22-én a déli órákig közel 90 ezren lájkolták, ezzel is nemtetszésüket kifejezve a tervezett adónem ellen.[17]

A civilek mellett az internetszolgáltatók és az őket tömörítő szervezetek is felszólaltak a kormány lépése ellen.[18][19][20] Varga Mihály október 24-én egyeztetett az iparág képviselőivel, akik aggályaikat fejezték ki.[21] Október 26-án tüntetést tartottak Budapesten az új adó ellen. A demonstráció után a tüntetők egy része megtámadta a Fidesz székházát, ahol bedöntötték a kerítést és betörték az ablakokat.[22]

Az Európai Bizottság digitális ügyekért felelős tárcájának szóvivője Ryan Heath, valamint Neelie Kroes, a digitális piacot felügyelő európai biztos is bírálta a javaslatot.[23]

Internetadó más országokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Európai Unió tagállamaiban nincs internetadó.[24]

Az Amerikai Egyesült Államok 10 államában (Hawaii, New Hampshire, Új-Mexikó, Észak-Dakota, Ohio, Dél-Dakota, Tennessee, Texas, Washington és Wisconsin) az internetszolgáltatókat adóztatják meg, például Texasban a havi díj 25 dollár feletti része után kell adót fizetni.[25][26] Az 1998-as Internet Tax Freedom Act(wd) (ITFA) törvény az előbbieken kívül tiltja az internet-hozzáférés, az adatmennyiség, valamint a sávszélesség alapján történő adóztatást.[24][27] A törvény hatályossága 2014. november 1-én ért volna véget, az amerikai törvényhozás 2014 szeptemberében 2014. december 11-ig hosszabbította azt meg az eredetileg tervezett határozatlan idő helyett. A Wall Street Journal szerint ezzel a novemberi választás után megnyílik a lehetőség az internetadó szélesebb körű bevezetésére.[28]

Kapcsolódó cikk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Továbbra is az internetadó mellett érvel az NKA. mno.hu, 2008. április 24. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  2. A Fidesz csak a pornót, az MSZP az egész netet megadóztatta volna. index.hu, 2014. október 22. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  3. Mégis lehet internetadó. index.hu, 2008. április 22. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  4. Az albizottság is nemet mondott a „világháló megsarcolására”. mno.hu, 2008. április 23. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  5. Az internetadó tervének visszavonására szólít fel a Fidesz. fidesz.hu, 2008. április 26. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  6. Elbukott az internetadó (index.hu)
  7. Mindenki az internetadó ellen (Reggel)
  8. Összefogás (Berényi Konrád onlinemarketing blogja)
  9. OKM - Megszűnik a kulturális járulék. Jogi Fórum, 2009. június 2. (Hozzáférés: 2014. október 27.)
  10. Megvan, kiknek kedvezhet az internetadó – Index, 2014. október 22.
  11. Internetadó: 100 milliárdokkal számolhatta el magát az NGM. hvg.hu, 2014. október 22. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  12. T/1705. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról (pdf) pp. 52. parlament.hu, 2014. október 21. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  13. Internetadó: Vargáék támogatják a 700 forintos plafont - Portfolio.hu
  14. Módosító javaslat az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló T/1705. számú törvényjavaslathoz (pdf). parlament.hu, 2014. október 27. (Hozzáférés: 2014. október 27.)
  15. Módosító javaslat az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló T/1705. számú törvényjavaslathoz (pdf). parlament.hu, 2014. október 22. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  16. Benyújtotta a Fidesz új javaslatát az internetadóról. origo.hu, 2014. október 27. (Hozzáférés: 2014. október 27.)
  17. Több mint százezren gyűltek össze az internetadó ellen. atv.hu, 2014. október 22. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  18. Az interneten tiltakoznak az internetadó ellen. euronews.com. (Hozzáférés: 2014. október 22.)
  19. Kikelt az internetadó ellen a Telekom, Telenor és Vodafone is. fn.hir24.hu, 2014. október 22. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  20. Internetadó: „rossz és felesleges”. mno.hu, 2014. október 22. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  21. http://fn.hir24.hu/gazdasag/2014/10/24/kinos-az-internetado-vargara-nezve/
  22. Ultimátumot adtak a kormánynak a dühös tüntetők - Origó, 2014. október 26.
  23. Keményen nekiment az EU internetadónak. index.hu, 2014. október 28. (Hozzáférés: 2014. október 28.)
  24. ^ a b Párját ritkítja a magyar internetadó. origo.hu, 2014. október 22. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  25. Ezt tuti, hogy pont fordítva csináljuk, mint az USA. portfolio.hu, 2014. október 22. (Hozzáférés: 2014. október 27.)
  26. Texas Tax Code - Section 151.325. Basic Fee For Internet Access Service. law.onecle.com. (Hozzáférés: 2014. október 27.)
  27. TITLE 47 - TELEGRAPHS, TELEPHONES, AND RADIOTELEGRAPHS. law.cornell.edu. (Hozzáférés: 2014. október 27.)
  28. The Senate Still Wants to Tax the Net - Wall Street Journal