Internetadó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Internetadó néven említjük azt a 0,8%-os kulturális járulékot, melyet 2008-ban a második Gyurcsány-kormány Oktatási és Kulturális Minisztériuma kívánt kivetni az internet-szolgáltatásra. A járulék a Nemzeti Kulturális Alap bevételét növelné.

A javaslat tartalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kulturális járulék az 1993-ban megalapított Nemzeti Kulturális Alap (NKA) finanszírozását szolgálja. Ebbe az alapba kerül be az adathordozókra (üres CD lemez, magnókazetta, stb.) kivetett járulék, amelynek összege azonban az internetes letöltések miatt évek óta csökken. A kulturális tárca javaslata szerint ezért a ma már kevésbé népszerű adathordozók járulékát megszüntetnék, cserébe viszont 0,8%-os adót ill. járulékot vetnének ki az internetszolgáltatásra és a mobiltartalom-szolgáltatásra.

Az NKA a kihagyott termékek miatt mintegy 600 millió forintos bevételkiesésre számít, ugyanakkor az internethozzáférés-szolgáltatás, a mobil-adatátviteli, valamint a formatervezési tevékenységből 2,5-3 milliárd forint plusz bevételt vár. Az internetadóból származó bevételből mintegy 300 millió forintot a digitális szakadékot csökkentő programok támogatására fordítanának.[1]

A javaslat fogadtatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állami szervek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az általános, 0,8%-os járulék mértékét, illetve az adóalapot csökkenteni kívánó javaslatokat az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága nem fogadta el. A tehercsökkentő indítványok között szerepelt a kulcs csökkentése 0,7%-ra, illetve a megadóztatott internetszolgáltatók körének leszűkítése a pornográf szolgáltatást végzőkre. Ez azonban technikailag kivitelezhetetlen, mivel a felhasználón múlik, hogy milyen tartalmak megtekintésére használja a szolgáltatást.[2]

A Parlament gazdasági és informatikai bizottságának informatikai és távközlési albizottsága az internetadóval szemben foglalt állást.

Az internetadóról a Kormánynak nincs egységes álláspontja: a kulturális tárcával szemben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ellenzi a javaslatot.[3]

Civil társadalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tiltakozó mozgalom logója

Az internetadó lehetősége általános visszatetszést keltett az informatikai szervezetek és az internetes közösség körében.[4][5]

2008. április 25-én a civil tiltakozó kampányt követve a két legnagyobb magyar hírportál, az Origo és az Index is kitette nyitóoldalára az „interNEtadó” gombot.[6]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]