Inklúzió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az inklúzió a közoktatás fontos fogalma, az integráció társfogalma. Szemléleti befogadást és elfogadást jelent.

Fogalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az inklúzív, befogadó iskolai oktatás személyiségre orientált. Feladata, hogy

  • megteremtse minden tanuló egymással való sokoldalú interakciós, kommunikációs és kooperatív nevelési-oktatási lehetőségét.
  • biztosítsa a tudáselsajátítás, a jártasságok, készségek, képessége, kompetenciák, gondolkodási erők, megszerzésének, fejlesztésének aktív, konstruktív ösztönzési folyamatát.

Az inkluzív didaktika gyermekcentrikus, mivel az adott fejlődési-gondolkodási- és tevékenységi szint bázisára épít. Az inklúzív iskolában - a comeniusi és ratkei elvek alapján - mindenkinek mindent meg szabad tanulnia. Legfontosabb módszere a reflektív tanulást elősegítő, a felfedezést, a kreativitást, a kooperációt előtérbe helyező oktatási stratégia. Sokat és bátran merít a reformpedagógia gyakorlatából is.

Az inklúzív iskola jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A kirekesztés és kirekesztettség mindenfajta formájának megelőzése.
  • Elfogadó közösség kialakítása, a diszkriminatív attitűdök megváltoztatása.
  • Meleg, elfogadó iskolai légkör.
  • Nyitottság
  • Pozitív teljesítményelvárás.
  • Együttmunkálkodás, kooperáció.
  • Alacsony fluktuáció a tanárok és a tanítványok között.
  • Együttműködés, megfelelő partneri kapcsolat kialakítása a szülőkkel.
  • Gyermekközpontúság.
  • Tevékenységre orientált oktatás, tanulási tapasztalatokon keresztüli problémamegoldás.
  • A tanulók saját tapasztalataihoz közelálló, gyakorlatra orientált, jól motiváló tanítás.
  • A speciális nevelési szükségletek maximális figyelembe vételével való oktatás, nevelés.
  • A felmerülő tanulási nehézségek esetén elsősorban nem a gyermekben keresi a hibát, hanem magában az oktatás milyenségében.
  • Hatékony nevelési-oktatási módszerek biztosítása, amelyek alkalmasak valamenynyi gyermek sikeres fejlesztésére.
  • Mérték szerinti oktatás: egyéni képzési, nevelési terv, kooperatív tanulás, szervezeti formák, tanulási-tanítási stratégiák, szükséges mértékű és milyenségű támogatás, folyamatos segítségadás, differenciált követelmények stb.
  • Tanárok és a segítő szakemberek (pszichológus, terapeuta, gyógytornász, logopédus, orvos stb.) hatékony együttműködése.
  • Hatékony motiválás, segítő támogatás.
  • A hiányra, deficitre orientálást az erősségekre, kompetenciára támaszkodó modell váltja fel.
  • Megfelelő technikai eszközök biztosítása.
  • Az emberi egészt szem előtt tartó, komplex értékelés: a teljesítmény az egyén lehetséges fejlődési potenciáljában, és a

fejlődés ütemében realizálódik, mégpedig komplex módon. Értékelés közben tekintetbe veszi az értékelés sokszínű funkcióit.

  • Belső differenciálás, individualizáció, tevékenységorientáció.
  • A reformpedagógiai elemek beépítése az oktatásba. Az inkluzív iskolában a különböző

munkaformák megválasztását a reformpedagógiai koncepciók, valamint a kognitív pszichológia és a konstruktív didaktika elvei irányítják.

Az inkluzív oktatás feltételei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az iskolarendszer demokratikus volta, alternativitása, nyitottsága, azaz integrációbarát volta.
  • A tanári szerep megváltozása: a reflektív magatartás kialakítása; a tanulók emocionális, szociális, szituatív elfogadása; kommunikáció a szülőkkel; készség és nyitottság a folyamatos továbbképzésre, a saját pedagógiai tevékenység folyamatos analízise; a gyermek megfigyelése komplex és változatos szituációban.
  • A felsőoktatás keretei között az inklúzió elméleti és gyakorlati kérdéseinek oktatása feltétlenül fontos a tanárjelöltek számára.
  • Kívánatos a pedagógusok gyógypedagógiai ismerete, az, hogy rendelkezzenek bizonyos gyógypedagógiai alapozó tudással a tanulást akadályozó körülményekről.
  • Fontos a család pozitív, nyitott, támogató hozzáállása, a szülők folyamatos tájékoztatása, a velük való állandó kapcsolattartás.
  • A gyógypedagógiai iskolák hagyományos szerepének megváltozása.

Felhasznált irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]