Inkakakadu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Inkakakadu
Cacatua leadbeateri.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Kakadufélék (Cacatuidae)
Alcsalád: Valódi kakaduformák (Cacatuinae)
Nem: Cacatua
Alnem: Cacatua
Faj: C. leadbeateri
Tudományos név
Cacatua leadbeateri
(Vigors, 1831)
Szinonimák

Lophocroa leadbeateri

Elterjedés
Bird range major mitchells cockatoo.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Inkakakadu témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Inkakakadu témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Inkakakadu témájú kategóriát.

Az inkakakadu (Cacatua leadbeateri) a madarak osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez és a kakadufélék (Cacatuidae) családjához tartozó faj.

Egyes rendszerbesorolások a Lophocroa nembe sorolják Lophocroa leadbeateri néven.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztrália belső területén honos.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cacatua leadbeateri leatbeateri - ez az alapfaj.
  • Cacatua leadbeateri mollis - az alapfajnál kisebb, bóbitája sötétebb vörös, a narancsszínű sáv halványabb, olykor teljesen hiányzik.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E kakadu testhossza 38 centiméter. Alapszíne fehér, feje, nyaka és begye lazacszínnel átszőtt, homloka sötétvörös. Bóbitája előregörbül és ha kinyitja teljes pompájában látható. Bóbitájának bázisa skarlátvörös, ezt narancsszínű sáv követi, majd ismét skarlátvörös, végül a toll csúcsa fehér. Szárnya 27 centiméter, farka 14 centiméter hosszú, az evezők és a faroktollak alsó felületén a tollak bázisa skarlátvörös. A hím írisze (szivárványhártyája) fekete, a tojóé sötét vörösesbarna. Mindkét nem csőre fehéres szaruszínű, lába szürke.

A tojó bóbitáján a narancsszínű sáv szélesebb. A fiatal madarak halványabbak.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fával borított száraz övezetek lakója, párban vagy kis csoportban él. Meglehetősen félénk faj. Röpte aktív szárnycsapásokból és siklórepülésekből áll, akrobatikus, ha kell hátrafelé is repül.

Tápláléka magvakból, gyümölcsökből, diófélékből áll, nagyon szereti az akáciák és a vaddinnye magját.

Hangja kéttagú remegős kiáltás, vészjele három vagy négy harsány rikoltás.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Költési időszaka augusztus és december közé esik. Fészkét a keskeny törzsű mallee-eukaliptusz üregében építi. Fészekalja 2-4 tojásból áll, melyen 25 napig kotlik. A hím éjjel, a tojó nappal kotlik. A kirepülési idő nagyjából hat hét. A fiókákat mindkét szülő eteti, a fiatal madarak sokáig a családi kötelékben maradnak.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]