Industrial and Financial Systems

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Industrial and Financial Systems, IFS AB
Típus

Nyilvánosan működő (OMXS:

IFS B)
Alapítva 1983
Székhely Linköping, Svédország
Vezetők Alastair Sorbie, elnök-vezérigazgató
Iparág ERP
Termékek IFS Applications
Árbevétel 288 millió USD (2005)
Alkalmazottak száma 2 600 (2005)

Az Industrial and Financial Systems, IFS AB weboldala

Cégtörténet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az IFS AB-t 1983-ban alapították azzal a céllal, hogy a nukleáris energiaipar számára fejlesszen szoftvermegoldásokat. A vállalat ma a gyártó, a technológiai, valamint a közmű szektorra koncentrálva életciklus-menedzsment és ERP komponenseket fejleszt közepes és nagyvállalatoknak. Megoldásaik nyílt szabványokon alapulnak, lehetővé téve a más rendszerekkel való integrációt.

  • 1983 – Az IFS alapítása (Svédország, Linköping)
  • 1985 – Megjelenik az első szoftvertermék, az IFS Karbantartás
  • 1988 – Megjelenik az IFS Applications egy korai verziója a járműipar számára
  • 1990 – Megjelenik az IFS Applications™ ERP-csomag első verziója
  • 1991 – Az IFS Norvégiában és Finnországban terjeszkedik
  • 1992 – Az IFS megnyitja első Skandinávián kívüli irodáját Lengyelországban
  • 1993 – Az első Windows alapú felhasználói felület bemutatása, terjeszkedés Dániában és Malajziában.
  • 1994 – Az objektumorientált technológia megjelenése az IFS Applications™-ben
  • 1995 – Terjeszkedés Észak-Amerikában, Japánban és Indonéziában – komponens alapú, grafikus felhasználói felülettel rendelkező IFS Applications™
  • 1996 – Az IFS részvényeinek bevezetése a svéd tőzsdére
  • 1997 – Az IFS szoftverfejlesztő központot hoz létre Sri Lankán, valamint Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban, Brazíliában és Törökországban terjeszkedik. Az IFS Webkliens megjelenése
  • 1998 – Az IFS megjelenik Magyarországon és Argentínában
  • 1999 – Az IFS felvásárolja az amerikai EMS vállalatot, valamint Görögországban terjeszkedik – az IFS valamennyi kontinensen jelen van.
  • 2000 – 100%-os IFS tulajdonú leányvállalat alapítása Magyarországon (IFS Hungary Kft.). A Java alapú internetes portálok és mobil megoldások bevezetése
  • 2001 – Terjeszkedés Kínában, Hong Kong-ban és Oroszországban
  • 2002 – Az IFS és az IBM megkezdi "a mobil üzleti alkalmazások következő generációjának" fejlesztését. Valamennyi komponens elérhető webszolgáltatásként
  • 2004 – Az NEC befektet az IFS cégbe a részvények 7,7%-ának megvásárlásával
  • 2005 – 500 000 felett az IFS Applications™ felhasználók száma
  • 2006 – Az IFS Applications™ és MS-Office™ integrációja: Az "Office Reporter" béta verziójának megjelenése (végleges 2007-ben)

Igazgatótanács[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alastair Sorbie, elnök-vezérigazgató
  • Håkan Gyrulf, pénzügyi igazgató
  • Thomas Petersson, alelnök – termék K+F
  • Cindy Jaudon, menedzser – Észak-Amerika
  • Fredrik vom Hofe, alelnök – marketing és iparági megoldások
  • Manni Svensson, befektetői- és közönségkapcsolatok

Tények és számok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ügyfelek: több, mint 2 600 ügyfél világszerte, mely kb. 600 000 IFS Applications felhasználót jelent
  • Irodák: az IFS 54 országban, 79 irodával rendelkezik
  • Alkalmazottak száma: kb. 2 500 alkalmazott
  • A cég kutatási és fejlesztési központtal rendelkezik Sri Lankán. A meglévő verziók támogatásához, valamint a jövőbeli projektekhez kapcsolódó fejlesztések jelentős része itt történik.

Iparági megoldások különböző szektorok számára[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A különböző szektorok számára készült megoldások az ügyfelek szükségletei alapján kerültek kifejlesztésre.

  • Légi- és hadiipar
  • Járműipar
  • Építőipar, szolgáltatás- és létesítmény menedzsment
  • Csúcstechnológiai ipar
  • Gyártóipar
  • Feldolgozóipar
  • Közmű- és telekommunikációs szektor

IFS Applications[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az IFS Applications egy több, mint 60 komponensből álló, teljes mértékben integrált ERP megoldás. Az IFS Applications integrált vállalatirányítási rendszerhez nemzetközi terméktámogatás kapcsolódik.

Az IFS Applications™ néhány előnye:

  • Több, mint 60 egyedileg beszerezhető üzleti komponens
  • Egységes, globális termék
  • On-line dokumentáció
  • Web alapú portál
  • Méretezhető – egy felhasználótól több ezer felhasználóig
  • Együttműködési portál felhasználók, vevők és alvállalkozók számára
  • 22 nyelv támogatása
  • Több, mint 60 országban használják

A 7. generációs komponens alapú IFS Applications™ 7 nyílt, szolgáltatás-orientált komponens architektúrával (SOCA) rendelkezik. Támogatja a teljes körű termék- és szolgáltatás életciklus menedzsmentet a termékfejlesztéstől a különbőző féle gyártási folyamatokon keresztül a karbantartási és szolgáltatási folyamatokig.

Technológia és architektúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mindenkori aktuális verzió számos továbbfejlesztése közvetlenül az ügyfelek igényei alapján került elvégzésre. Az IFS úgy alakította ki szoftverének architektúráját, hogy fokozatosan fejleszthető legyen, így a meglévő rendszerekbe történt befektetések megőrzik értéküket. A nyílt API-k (Application Program(ming) Interface) alkalmazásával az IFS Applications™ integrálható egyéb megoldásokkal és nyílt forráskodú termékekkel. Az üzleti logika külön van választva a rendszer magjától és a szabványos megoldásokat (például jelentéskészítő és vonalkódos alkalmazások) előnyben részesíti a szabadalmaztatott/védett megoldások felhasználásával szemben. A komponens alapú rendszer platformja az IFS Foundation1, általa az IFS Applications™ 7 támogatja a J2EE-t, .Net-et, az IBM WebSphere 6-ot, az Oracle 10g-t, valamint a JBoss 4.0-t (az IFS Extended Server problémamentesen fut rajta). A Java Portal Standard (JSR-168) támogatással a vállalatok közvetlenül hozzáférhetnek az IFS Applications™ adataihoz és funkcióihoz az IBM WebSphere portálról. A platform olyan nyílt szabványokon alapul, mint az UML, SQL, XML, J2EE és .NET, eszközöket nyújt a fejlesztéshez, a használathoz, a konfigurációhoz, valamint a rendszer integrációjához és adminisztrációjához.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]