Indukciós tűzhely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Indukciós tűzhely (felülnézet)
Indukciós tűzhely belseje

Az indukciós tűzhely az indukciós melegítés egy fajtáját használja. A legfőbb különbség a többi tűzhely típushoz képest az, hogy itt a közvetlenül a tűzhelyre tett edényben keletkezik, nem pedig a tűzhelyben, ami aztán átadja ezt a hőt az edénynek.

Az indukciós tűzhelyekben egy réz tekercs van (egy elektromágnes), amire váltakozó áramot kapcsolnak, ami így egy oszcilláló mágneses mezőt hoz létre. Ezen mágneses mező hatására keletkezik hő a fölé helyezett edényben.

Az indukciós tűzhelyek gyorsabban melegítenek, és nagyobb hatásfokkal alakítják az elektromos áramot hővé, így energiatakarékosabbak, mint az elektromos fűtőszállal működő hasonló eszközök. Emellett előnyük az is, hogy – mivel a hő csak az edényben keletkezik – sokkal kisebb az égési sérülés veszélye, hiszen csak az edény forrósodik fel, maga a tűzhely nem. Az energiatakarékosságának másik oka, hogy a tűzhely körül lévő levegőt nem melegíti, így nincs ilyen jellegű veszteség.

Lehetséges olyan indukciós tűzhelyet építeni, ami nem ferromágneses (például alumínium vagy réz) edényekkel is működik, de nagy permeabilitású acél edény a rendszert sokkal hatásosabbá teszi például azáltal, hogy nagyobb távolságot enged meg a tekercs és az edény között. A legtöbb indukciós tűzhelyet ferromágneses edényekkel való használathoz tervezik; csak olyan edénnyel lehet használni, amire rátapad a mágnes. Lehetetlen olyan indukciós tűzhelyet készíteni, ami elektromos szigetelő anyagból (például üvegből vagy kerámiából) készült edénnyel is lehet használni.