Indragiri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Indragiri folyó Szumátrán. Alsó szakasza hajózható. A felső folyása mentén Kuantannak, a forrásvidékén Umbilinnek nevezik. A Gunong-Szingalang DK-i lejtőjén a Szingkara-tóból ered, karbon-kori nagy medencén folyik keresztül és mocsaras deltában a Brahalla-szorosba torkollik.

Logokerjaan.jpg

Ugyanilyen nevű bennszülött állam is létezett Szumátra szigetén, holland Kelet-Indiában, Riouw kormányzóságban. Területe a második világháború előtt 35 800 km², lakossága kb. 100 000.

Ma Indonézia Indragiri Hulu és Indragiri Hilir nevű régensség (Kabupaten) Riau tartományban.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Indragiri név a sansekerta nyelvből származik. Az indra jelentése 'palota', a giri jelentése 'magas rang, ország'. Az Indragiri jelentése tehát a palotaország királysága. Az Indragiri Királyság Iskandar rádzsa idején a Malakai Királyság uralma alatt állt, akinek címe Nara Singa volt. Az Idragiri királyi palotát, valamint a Kampung Dagang-i Rumah Tinggit a királyi ház negyedik nemzedékének uralkodója, Paduka Maulana Sri Sultan Allaudin Johan Zirullah Fil Alamin építette, aki a II. Nara Singa címet viselte. Felesége Putri Dang Purnama volt.

Indragiri Hulu

A japán megszállás alatt (1942-1945) a terület vezetője a bunszhiho (bupati) irányítása alatt állt, a gusaibu (patih) közreműködésével.

Indonézia 1948-as függetlensége után Szumátrán létrejött Indragiri résztartomány, mely magában foglalta Sumatra Tengah területét, majd Sumatra Tenang katonai parancsnokának 1949. november 9-i rendelete értelmében létrejött az Otonomi terület. 1965-ben az Indragiri régensség az Otonom terület része lett, melynek két részterülete Indragiri Hulu és Indragiri Hilir.

Indragiri királyai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kecik Mambang rádzsa mellékneve I. Merlang rádzsa (uralk. 1298 – 1337), az első Indragiri királyi herceg a Malaka Királyságból
  2. Iskandar rádzsa, mellékneve I. Nara Szinga (uralk. 1337 – 1400), a második Indragiri király
  3. II. Merlang rádzsa, címe Dzsamalluddin Inajatszja szultán (uralk. 1400 – 1473)
  4. Paduka Maulana Sri Sultan Allaudin Johan Zirullah Fil Alamin, címe II. Nara Szinga (uralk. 1473 – 1532), temetkezési helye Pekan Tua / Kota Lama
  5. Uszulluddin Haszanszjah szultán (uralk. 1532 – 1557), az ötödik indragiri király
  6. Ahmad rádzsa, címe Mohamadszjah szultán (uralk. 1557 – 1599)
  7. Jamalluddin rádzsa, címe Jamalluddin Keramatszjah szultán (uralk. 1559 – 1658)
  8. Jamalluddin Szuleimanszjah szultán (uralk. 1559 – 1658)
  9. Jamalluddin Mudojotszjah szultán (uralk. 1669 – 1676)
  10. Uszulluddin Ahmadszjah szultán (uralk. 1676 – 1687)
  11. Abdul Jalilszjah szultán (1687 – 1700)
  12. Manszjurszjah szultán (uralk. 1700 – 1704)
  13. Modamadszjah szultán (uralk. 1704 – 1707)
  14. Muszafarszjah szultán (uralk. 1707 – 1715)
  15. Ali rádzsa, címe Zainal Abidin Indragiri szultán, előbb Indragiri régense, majd a 15. indragiri király (1715 – 1735), temetkezési helye Kota Lama
  16. Haszan rádzsa, címe Szalehuddin Keramatszjah szultán (uralk. 1735 – 1765), temetkezési helye Kampung Tambak
  17. Kecik Beszar rádzsa, címe Szunan szultán (uralk. 1765 – 1784), temetkezési helye a Daik Riau mecset
  18. Ibrahim szultán (uralk. 1784 – 1815), Rengat város alapítója, a hollandokkal csatlakozott a Melaka elleni Teluk Ketapang háborúhoz, temetkezési helye Meszdzsid Rádzsa Rengat.
  19. Mun rádzsa, címe Mun Bungszu szultán (uralk. 1815 – 1827), a Daik-hegyen végzett meditációt
  20. Umar rádzsa, címe Berdzsanggut Keramat Gangsal szultán (uralk. 1827 – 1838)
  21. Szaid rádzsa, címe Szaid Modojatszjah szultán (uralk. 1838 – 1876)
  22. Iszmail rádzsa, címe Iszmailszjah szultán, 1876,ban csak egy hétig uralkodott, majd betegségben elhunyt
  23. Tengku Huszin, mellékneve Tengku Budzsang, címe Huszinszjah szultán (uralk. 1877 – 1883), temetkezési helye Rádzsa Pura (Dzsaja Pura)
  24. Tengku Isza, címe Isza Mudojatszjah szultán (uralk. 1887 – 1902), temetkezési helye Meszdzsid Rádzsa Rengat
  25. Uvok rádzsa, uralkodott mint Muda Indragiri rádzsa (1902 – 1912)
  26. Tengku Mahmud, címe Mahmudszjah szultán (uralk. 1912 – 1963), 1947. decembet 11-én az indonéz hadsereg (TENTARA NASIONAL INDONESIA) tiszteletbeli őrnagya lett

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

régi térképek története