Indonézia himnusza
Az Indonesia Raya Indonézia nemzeti himnusza. A dalt 1928. október 28-án mutatta be a szerző, Wage Rudolf Supratman a Második Indonéz Ifjúsági Kongresszuson. A dal az egész szigetvilágra kiderjedő nemzeti mozgalom kezdetét jelölte, mely az egységes Indonézia ötletét támogatta a több önálló gyarmat létrejöttével szemben.
1945. augusztus 17-én, a független Indonézia kikiáltásának napján az Indonesia Raya első versszakát választották az ország nemzeti himnuszának.
Az Indonesia Raya-t zászlófelvonások alatt játsszák. A zászló a himnusz végére ér fel a zászlórúd csúcsára. A fő ceremóniát augusztus 17-én, a Függetlenség napján tartják.
Története[szerkesztés]
Indonéz Ifjúsági Kongresszus[szerkesztés]
1928-ban a fiatalok Indonézia minden területéről összegyűltek az Indonéz Ifjúsági Kongresszusra. A hivatalos találkozó célja a nemzeti függetlenségért való törtetés volt. A fáradozásokról hallva Wage Rudolf Supratman, egy fiatal riporter kapcsolatba lépett a szervezőkkel. Szándéka az volt, hogy tudósítson az eseményről, ám a szervezők a holland hatóságoktól való félelmükben arra kérték, ne tegye. Supratman ígéretet tett nekik, így szabad bejárást kapott az eseményre. Supratmant, aki egyben zenész és tanár is volt, annyira inspirálta a találkozó, hogy egy dalt kívánt írni a konferenciára. Hegedűjén lejátszotta az Indonesia című dalt, remélve, hogy egyszer nemzeti himnusz lesz belőle. A kottát magánál tartotta, mivel még nem érezte, hogy ideje lenne bemutatni.
Először 1928. október 28-án játszotta el hallgatóság előtt, a Második Indonéz Ifjúsági Kongresszuson.
Terjesztés[szerkesztés]
A Második Indonéz Ifjúsági Kongresszus után az Indonesia szövegét több politikai és diákmozgalom is terjesztette. A sajtó szintén kulcsszerepet játszott a dal publikálásában. 1928. november 7-én a Soeloeh Ra'jat Indonesia napilap, november 10-én a Sin Po kínai hetilap publikálta a szöveget. 1929-ben Supratman a dal címét Indonesia Raya-ra változtatta, és az Indonézia nemzeti himnusza alcímet adta neki, a szöveg azonban nem változott. Supratman az új címmel röpiratok formájában terjesztette a dalt.
Yo Kim Tjan, a szerző egy vállalkozó barátja, érdeklődését fejezte ki az Indonesia Raya rögzítésével kapcsolatban. Supratman beleegyezésével Yo a tengerentúlon rögzítette a dalt, hogy a lehető legjobb minőségben terjeszthesse a felvételt Indonéziában. Mielőtt ezt megtehette volna, a holland hatóságok betiltották a dalt. Bár az eredeti felvételt nem vihette haza, a másolatokat Toko Populair nevű boltjában árusította.
Szimfonikus változat[szerkesztés]
Jozef Cleber holland zenészt a holland kormány további 46 filharmonikussal Jakartába küldte, hogy segítsék az indonéz zenei fejlődést. "Jos" Cleber szülővárosában tapasztalt hangszerelőnek számított, aki elsősorban popdalokat hangszerelt (később Indonéziában is sikeres lett ilyen téren, a Di Bawah Sinar Bulan Purnama és Rangkaian Melati dalokkal). 1950-ben a Sukarno elnök felkérte, hogy hangszerelje a himnuszt. A kész interpretáció máig használatban van.
Az első versszak alatt a vonósok és a trombiták tuttija szól, míg a dal közepén a dallamot csak a vonósok játsszák. Az utolsó versszakban újabb tutti szól, kiegészülve a kürtökkel, üstdobokkal és cintányérokkal.
Az eredeti felvételt 1951-ben rögzítette a Jakartai rádió a Cosmopolitan Orchestra zenekarral és Jos Cleber vezényletével. 1997-ben készült el az újabb felvétel Ausztráliában Jos Cleber eredeti partitúrája alapján, melyet Jakartában tároltak.
Tulajdonjog[szerkesztés]
1951-ben megkérdőjeleződött az Indonesia Raya tulajdonjoga. Sukarno elnök keresést rendelt el Supratman jogutódjának felkutatására. Mint szerző, övé volt a szerzői jog. Ez 1938-as halála után négy nővérére szállt. Mivel 1945. augusztus 17-én az Indonesia Raya az ország nemzeti himnusza lett, a munka az állam tulajdonába került. Wage Rudolf Supratmant, mint szerzőt, fel kell tüntetni.
Lévén nemzeti himnusz, az Indonesia Raya nem bocsátható áruba. A kormányé minden jog a dal terjesztésével kapcsolatban, beleértve a Yo Kim Tjan által rögzített eredeti felvételt. 1958-ban az állam kapta meg a szerzői jogot. 1960. május 31-én Supratman nővérei fejenként 250 000 indonéz rúpiát kaptak.
Szöveg[szerkesztés]
Eredeti szöveg (1928)[szerkesztés]INDONESIA RAYA I Indonesia, tanah airkoe,
Hidoeplah tanahkoe,
II Indonesia, tanah jang moelia,
Soeboerlah tanahnja, Refrén III Indonesia, tanah jang soetji,
S'lamatlah rajatnja, Refrén |
Átdolgozott szöveg (1958)[szerkesztés]I Indonesia tanah airku,
Hiduplah tanahku,
II Indonesia, tanah jang mulia,
Suburlah tanahnja,
III Indonesia, tanah jang sutji,
S'lamatlah rakjatnja,
|
Jelenlegi szöveg[szerkesztés]I Indonesia tanah airku,
Hiduplah tanahku,
II Indonesia, tanah yang mulia,
Suburlah tanahnya,
III Indonesia, tanah yang suci,
S'lamatlah rakyatnya,
|
Nemzeti himnusz[szerkesztés]
Az Indonéz alkotmány (Undang-Undang Dasar Republik Indonesia tahun 1945 <UUD 1945>) kimondja, hogy az Indonesia Raya az Indonéz Köztársaság nemzeti himnusza. A Peraturan Pemerintah Nomor 44 Tahun 1958 alapján az Indonesia Raya első versszaka a hivatalos szövege Indonézia nemzeti himnuszának.
A nemzeti himnusz hivatalos szövege[szerkesztés]
a PP No.44 Th.1958 alapján
- Indonesia, tanah airku
- Tanah tumpah darahku
- Di sanalah aku berdiri
- Jadi pandu ibuku
- Indonesia, kebangsaanku
- Bangsa dan tanah airku
- Marilah kita berseru
- "Indonesia bersatu!"
- Hiduplah tanahku, hiduplah negeriku
- Bangsaku, rakyatku, semuanya
- Bangunlah jiwanya, bangunlah badannya
- Untuk Indonesia Raya
- Refrén :
- Indonesia Raya, merdeka, merdeka!
- Tanahku, negeriku, yang kucinta
- Indonesia Raya, merdeka, merdeka!
- Hiduplah Indonesia Raya
- Refrén :
- Indonesia Raya, merdeka, merdeka!
- Tanahku, negeriku, yang kucinta
- Indonesia Raya, merdeka, merdeka!
- Hiduplah Indonesia Raya