Indiai üstököspálma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Indiai üstököspálma
Virágzó indiai üstököspálma Hawaiion
Virágzó indiai üstököspálma Hawaiion
Természetvédelmi státusz
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Pálmavirágúak (Arecales)
Család: Pálmafélék (Arecaceae)
Alcsalád: Üstököspálma-formák (Coryphoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Corypheae
Martynov
Alnemzetség-
csoport
:
Coryphinae
Nemzetség: Üstököspálma (Corypha)
L. (1753)
Faj: C. umbraculifera
Tudományos név
Corypha umbraculifera
L. (1753)
Szinonimák
  • Corypha guineensis L., Mant. Pl. 1: 137 (1767)
  • Bessia sanguinolenta Raf., Sylva Tellur.: 13 (1838)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Indiai üstököspálma témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Indiai üstököspálma témájú kategóriát.

Az indiai üstököspálma vagy indiai ernyőpálma (Corypha umbraculifera) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a pálmavirágúak (Arecales) rendjébe, ezen belül a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fleuraison talipot.JPG

Többnyire magányos növényként parkokba ültetik. Eredetileg Dél-Ázsiából származik, különösen Dél-Indiában, Srí Lankán és Indonéziában elterjedt. Őshazája pontosan nem állapítható meg, mert az ember már nagyon régen ülteti.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pálma legfeljebb 25 méter magas lehet, ekkor felálló, masszív törzsén gyűrű alakú levélripacsok láthatók. Törzset csak sok év múlva képez. Levele legyezőszerű, kerekded körvonalú, 3-5 méter átmérőjű, körülbelül a közepéig tenyeresen hasadt, a legyezősugarak V alakban redőzöttek, csúcsukon hasadtak. A levélnyél nagyon erőteljes, hosszúsága az 5 métert elérheti. A fiatal növények levelei felállók, a virágzó egyedeken csüngők. Kicsi, fehér vagy sárgás virágainak milliói egyetlen hatalmas, 6-8 méter magas, dúsan elágazó virágzatban fejlődnek a növény csúcsán. A növény életében csak egyszer virágzik, körülbelül 50-60 éves korában. Ekkor azonban akkora virágzatot fejleszt, amely a legnagyobb a növényvilágban. Virágainak számát kereken 10 millióra becsülik. Bár nem mindegyik virág hoz termést, virágzás után körülbelül egy év múlva akár 2 tonna termés is érlelhető egy fán. Termése csaknem gömbölyű, átmérője 2-4 centiméter. Ilyenkor a növény utolsó tartalékait is felhasználja, emiatt termésérés után el is pusztul.

Felhasználhatósága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Óriási leveleit korábban ernyőként, de tetőfedésre, szövésre és írószerként is használták.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]