Impregnálás

Az impregnálás sokak által még ismeretlen fogalom, pedig évszázados múltra visszatekintő eljárás, mellyel építményeink állagát óvhatjuk meg az időjárás viszontagságaitól. A szigetelés már elterjedt, sőt alapvető eljárás. A szigetelés alkalmazásával elsősorban a talajból felszívódó nedvesség ellen védekezhetünk. Azonban, ha egy korszerűen szigetelt építményt, még valamiféle impregnálási módszerrel a csapadék, csapódó nedvesség ellen is megvédünk, úgy épületünk szinte teljes mérték ellenállóvá válik a nedvesség okozta összes kár ellen.

Az építőanyag impregnálás lényege

Hosszú távon szemlélve egy építmény állagromlását kijelenthetjük, hogy a legnagyobb károkat a nedvesség okozhatja. Itt nem olyan eseményekre kell gondolni, mint az árvizek, viharok hatásai, hanem a csapadék folyamatos erodáló hatására. A teljesség igénye nélkül a nedvesség okozta károk az alábbiak lehetnek:

• nedvességfoltok a homlokzaton, a fal átnedvesedése,
• piszkolódás, szennyező lefolyások,
• repedés,
• sókivirágzás,
• mészkimosódás,
• kötőanyag lebomlása, kő szétmállása, revésedés,
• mikroorganizmusok terjedése,
• fagykárok,
• lepattogzások a vakolaton, festésen
• vasbeton szerkezetekben az acél korróziója,
• rossz hőszigetelés (a nedves falú helyiségek fűtése energiaigényesebb a száraz falúakénál).

Azzal, hogy impregnálunk egy építőanyagot, gyakorlatilag vízlepergetővé tesszük. Így akadályozzuk meg, hogy a nedvesség behatoljon az építőanyagok belsejébe és ott kifejthesse károsító hatását. Azonban jó ha tudjuk, hogy impregnálási eljárások között is vannak differenciák és nem mindegy, hogy hol melyik módszert alkalmazzuk.

Fajtái

Az alábbi impregnálási eljárásokat különböztethetjük meg:

• valamely olajjal, olaj származékkal történő beeresztés,
• vízzáró bevonat képzés, valamilyen módszerrel mely lezárja az építőanyag kapillárisait,
• szilikonos impregnálás alkalmazása.