Ilona
Az Ilona[1] női név, a Heléna régi magyarosodott alakváltozata, amelyet a középkor óta használnak ebben a formában.[2] A magyar nyelvbe szláv közvetítéssel került, és szabályos nyelvi változásokkal alakult ki a mai alakja: Jelena → Jelona → Ilona.[3]
Az Ilona azon ritka magyar nevek közé tartozik, mely a magyar nyelvből került be más népek névanyagába, a 20. század elejétől megtalálható a finn nyelvben, amihez hozzájárulhatott az is, hogy alakja a finn ilo (öröm) szóra hasonlít.[3]
Rokon nevek[szerkesztés]
- Ila:[1] az Ilona magyar becenevéből önállósult.[2]
- Illa:[1] az Ilona magyar becenevéből önállósult.[2]
- Ilon:[1] az Ilona magyar becenevéből önállósult.[2]
- Ilonka:[1] az Ilona magyar becenevéből önállósult.[2]
- Ilus:[1] az Ilona magyar becenevéből önállósult.[2]
- Jelena:[1] a Heléna oroz alakváltozata.
- Jelina:[1] a Jelena alakváltozata.
Becenevei: Ilon, Ilonka, Ili, Ilike, Ilus, Iluska, Ila, Ilácska, Ilka, Ica, Icu, Icuka, Illa, Ilók, Ilcsi, Icó, Inci, Cila, Lonci[4]
Gyakorisága[szerkesztés]
A középkor óta használatos, elterjedéséhez a keresztény hagyományon (Szent Heléna kultusza) kívül a középkori Trója-regény Szép Ilonája is hozzájárult, valamint a 16. századi Gergei Albert-féle széphistória Árgírus királyfiról és Tündérszép Ilonáról.
Igazán népszerűvé a 16. században vált, a század elején a 2., a végén a 9. helyen állt gyakoriságban, de a 17. században visszaesett a 13. helyre.[3] A 18. században újból a lista elején volt a 6. helyen, majd a 19. század végén Budapesten a 4. legnépszerűbb név volt.[3] A 20. század elején a 6., 1959-ben pedig 9. volt. 1967-ben a 11. leggyakrabban adott női név volt, de a 80-as évekre erősen visszaesett, csak az 55. helyen szerepelt.[3]
Az 1990-es években az Ilona már ritka név, az Ila, Illa, Ilonka és Ilus szórványos nevek voltak, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb női név között.[2][5][6]
Névnapok[szerkesztés]
Ilona, Ila, Illa, Ilon, Ilonka, Ilus, Jelena, Jelina
Idegen nyelvi változatok[szerkesztés]
A magyar alakot használják a német, szlovák, cseh, finn névadásban is.[2]
Híres Ilonák[szerkesztés]
„Ilona” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
Egyéb Ilonák[szerkesztés]
Vezetéknévként[szerkesztés]
Ila, Ilka, Illa, Illó, Illócs, Ilók, Illók alakban használatos családnévként.[3]
A népnyelvben[szerkesztés]
- ilona a neve egyes vidékeken a szőlőt megtámadó apró kártevőnek[3]
- ilonabogár a neve a bodobácsnak vagy a katicabogárnak egyes vidékeken[3]
- ilonabéka, ilonakeszeg állatnevek[3]
- ilona a neve egy apró, zsíros húsú halnak[3]
- ilonahagyma, kékilonka néven is ismerik a májvirágként ismert boglárkafélét[3]
- Ilonka néven említik egyes helyeken a vakarcsot, ami a kenyérsütéskor a maradék, összekapart kenyértésztából sütött kenyérdarab neve.[3]
Az irodalomban[szerkesztés]
- Több mese- vagy balladahőst neveznek Ilonának vagy a belőle származott nevek valamelyikén: Budai Ilona története, Görög Ilona és Zetelaki László története, Szép Ilona története, Ilók és az együgyű Mihók tréfás mese.
- Petőfi Sándor János vitéz című művében szerepel Iluska
- Kosztolányi Dezső is írt verset Ilona címmel.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g h A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ↑ a b c d e f g h i j k l Ladó-Bíró, 187. old.
- ↑ a b c d e f g h i j k l Fercsik-Raátz, 160. old.
- ↑ keresztnevek, A. Baba Neve-anyakönyvezhető nevek /: Ilona név jelentése, Ilona névnapja, Ilona becézése és más érdekességek (magyar nyelven). nevekneked.hu. (Hozzáférés: 2023. augusztus 18.)
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv
Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250