Ilosvai Hugó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ilosvai Hugó
SzületettPollák Hugó
1867. május 16.
Pest
Elhunyt1933. március 20. (65 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (30A-5-46)
SablonWikidataSegítség

Ilosvai Hugó: másként: Ilosvay, született: Pollák (Pest, 1867. május 16.[1]Budapest, Terézváros, 1933. március 20.)[2] magyar hírlapíró, műfordító.

Élete[szerkesztés]

Pesten született Pollák Gusztáv és Neumann Berta fiaként, ugyanitt végezte iskoláit. Azután a hírlapírói pályára lépett és több fővárosi és vidéki hírlapba írt cikkeket. 1908 februárja és szeptembere között a Kedélyes Színház Cabaret vezetője volt.[3]

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben áll (30A parcella, 5. sor, 46. sírhely)[4]

Családja[szerkesztés]

1897. június 24-én Budapesten házasságot kötött Cservári Irma (eredeti nevén: Adler Irma, 1866–1957) színésznővel, Adler Ignác és Kohn Berta lányával.[5][6]

Munkái[szerkesztés]

  • Budapesti fény- és árnyképek. Budapest, 1887.
  • Stanley és Emin pasa. Szerelmes kalandok a legsötétebb Afrikában. Naplóadatok nyomán átdolgozta: Vicomte Letoriéres. Budapest, 1890.
  • Öcsém ne menj a jégre. Budapest, 1890. (Monolog).
  • Tüzes asszony. (Párisi salonregény). Ford, Belot Adolf után. Budapest, 1891.
  • Kneipp vizkurája és Gyermekápolás. Ford. Budapest, 1891. (Névtelenül).
  • Vezércsillagok. Emlékversek és velős mondatok gyűjteménye. Budapest, 1891. (2. kiadás: 1893., 3. kiadás: 1895. Budapest)
  • Hogyan éljünk! Étrendi tanácsadó az egészség fenntartására. Kneipp Sebestyén után ford. Budapest, 1892.
  • Oh azok a nők! Budapest, 1892. (Monologok 40.)
  • Oh azok a férfiak! Budapest, 1892. (Monologok 41.)
  • Férjhez menjek? Budapest, 1892. (Monologok 45.)
  • A kaméliás hölgy. Regény. Ifj. Dumas Sándor után ford. Budapest, 1893.
  • A kis kiváncsi. Budapest, 1893. (Monologok 54.)
  • Magyar pohárköszöntő. Alkalmi beszédek és felköszöntők gyűjteménye. Budapest, 1893.
  • Hova szálljunk? Az összes fővárosi s vidéki szállodák leirása és árszabályai. Budapest, 1895.
  • Hol nyaraljunk? fürdő-utmutató egészségesek és betegek számára. Budapest, 1895.
  • Magyarország és az ezredéves ünnepély. Budapest, 1896.
  • A győzedelmes Robur Jules Verne regényének fordítása. Sachs–Pollák, 1899.[7]
  • A kárpáti kastély Jules Verne regényének fordítása. Sachs–Pollák, 1899.[7]
  • Az úszó sziget Jules Verne regényének fordítása. Sachs–Pollák, 1899.[7]
  • Egy sorsjegy Jules Verne regényének fordítása. Sachs–Pollák, 1899.[7]

Színművei[szerkesztés]

  • Szabadság és szerelem (1893)
  • Rendez-vous, bohózat (1893. a Városligeti Színkörben)
  • Kis fiú, operett (1894)
  • A világ vége, bohózat (1894. Andorffy Péterrel)
  • Az amerikai nagybácsi (1894. a Budai Színkörben)
  • Egy bolond gondolat, bohózat, Társadalom, színmű (1896)

Szerkesztette a Budapesti Venus című hetilapot Vicomte Letorieres álnév alatt 1890–91-ben; a Színészeti Közlönyt 1894–95-ben és 1896. január 1-től a Színházi Kalauzt Budapesten és 1902-től Színházi Hírlapot.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]