Illyés Bálint

Illyés Bálint
Született	1835. október 2. Fehérgyarmat
Elhunyt	1910. december 1. (75 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Gáborjáni Szabó Karolina
Szülei	Illyés István, Szathmári Ágnes
Foglalkozása	politikus író református lelkész
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1887–1910)
Sírhelye	Gödöllő, Dózsa György úti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Illyés Bálint témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Illyés Bálint (Fehérgyarmat (Szatmár megye), 1835. október 2. – Budapest, 1910. december 1.) református lelkész, író, 1848-as honvéd, országgyűlési képviselő.

Élete

Illyés István református lelkész és Szathmári Ágnes fia. Iskoláit a sárospataki református főiskolában kezdte meg. 1849 áprilisában a honvédek sorába lépett mint szabadvadász, ahol mint a tábor legifjabb katonája a legénységtől selyem káplár nevet nyert; csakhamar alvadász, később hadnagy lett. A szabadságharc után ismét Sárospatakon folytatta félbeszakadt tanulói pályáját, ahol különösen Erdélyi Jánosnak becsülését és szeretetét bírta, aki felismerte költői hajlamát, szépirodalmi munkálkodásra buzdította, lelkesítette és oktatta. A bölcselet és teológia végeztével, Erdélyi ajánlására a marosvásárhelyi református gimnáziumba ment ideiglenes tanárnak, ahol különösen a költészetet, az ókori irodalmat és történelmet, egyszersmind a görög nyelvet tanította. Három évi tanári működés után báró Kemény György (későbbi tordamegyei főispán) házához került nevelőnek, az irodalmi téren is ismert báró Kemény Endre mellé; 1860-ban szatmári segédlelkész és tanár lett, 1861-ben a tiszabecsi egyház, 1868-ban pedig a kisújszállási népes gyülekezet választotta meg lelkészének. Itt érte őt az a megtiszteltetés is, hogy a tiszántúli egyházkerület aljegyzővé, egyházmegyéje tanácsbírájává, 1881-ben pedig zsinati képviselővé választotta Debrecenbe. A kisújszállási kerület 1887-ben függetlenségi és 48-as programmal országgyűlési képviselővé választotta, és miután véglegesen visszavonult a lelkészi pályától, csak képviselői és írói munkásságának élt. A 19. század utolsó évtizedeiben Kistarcsán élt.

Budapesten hunyt el 1910. december 1-jén (sírkövén tévesen október 29. olvasható). Temetésére másnap került sor Gödöllőn, a Dózsa György úti temetőben. Felesége, Gáborjáni Szabó Karolina (elhunyt 1891. április 29-én) mellett helyezték örök nyugalomra.

Írásai

Eleinte Zelemér név alatt írt a Vasárnapi Ujságba (1859) népdalokat; ugyanott 1864-ben lépett fel saját neve alatt Kölcsey emlékezete c. ódájával, melyet a Kölcsey-szobor leleplezési ünnepélye alkalmával szavalt el; ez időtől fogva a lapnak rendes munkatársa lett, hol azóta (1895-ig) költeményei és olaszországi naplója (1881) jelentek meg. Irt ezenkívül a következő lapokba: Igazmondó (1876-77), Nefelejts, Divat, Fővárosi Lapok, Ellenőr Egyetértés, Magyar Ujság, Magyarország és a Nagyvilág, Ország-Világ s több vidéki lapba (Debreczen 1886, 245. szám) és albumokba (Kossuth-album, Honvéd-album, Hunyadi-album, Batthyáni-album, sat.); ezenkívül álnév alatt vagy nélkül könyvismertetéseket és egyéb cikkeket. A Két dalnok c. balladája a Kisfaludy Társaság 1870-ben pályaművei közt kiemeltetett; Csokonai emlékezete c. ódáját pedig 1871-ben első helyen tüntette ki dicsérettel.

Hat verse megjelent a Vajda Gyula által szerkesztett Ünnepi versek című iskolai szavalókönyvben (Budapest, 1907). A versek címei: Március 15-én; A "Szabadság" ünnepén; A legnagyobb gyásznap; Batthyány hamvai felett; Sirod ormán; Kossuth meghalt.

Munkái

• Uj temető ünnepélyes felavatásakor tartott egyházi beszéd és ének. Debreczen, 1871
• Temetési és emlék-beszédek. Uo. 1873
• Költemények. Budapest, (1876. Ism. Vasárnapi Ujság 53. szám. Petőfi Társaság Lapja 1877. 3. sz., Ellenőr 5. és 11. sz.)
• Felebaráti szeretet a Krisztus szellemében. Karczag, 1877. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 40. sz.)
• Egyházi beszédek. Debreczen. 1878 (Ism. Prot. Egyházi és Isk. Lap.)
• Gyász-koszorú. Uo. 1878
• A hamis és igaz próféta. Egyházi beszéd, Karczag, 1882
• Irányi Dániel emlékezete. Kecskemét, 1893
• Emlék-füzér Kossuth Lajos sírjára. Hat költemény. Budapest, 1895 (A tiszta jövedelem a Kossuth-szobor javára.)
• Kossuth apánk és kora. 1802–1902. költői dalokban. Kossuth Lajos születésének századik évfordulójára az Orsz. Függetlenségi és 48-as Pártkör megbízásából. Budapest, 1902 (Szilágyi Béla könyvkereskedő)

Emlékezete

• Kistarcsa Fenyvesliget városrészében teret neveztek el róla.
• Gödöllőn a Dózsa György úti temetőben található sírja helyi védelem alatt áll.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
• A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Bp., 1905. Révai és Salamon ny.
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8  
• Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)