Illirizmus
Az illirizmus a horvátoknál 1830 körül kialakult nemzeti mozgalom a szerb, a horvát és a szlovén nép politikai és kulturális egyesítésére.
Kezdetben a politikai, irodalmi és kulturális központja Zágráb lett. Itt alapították az első nyomdát, szervezték a Matica Hrvatska horvát olvasókört, építették a Nemzeti Színházat és a Zeneakadémiát. Bécs támogatta az illirizmust, hogy a belviszályok által gátolja és nehezítse a magyar reformországgyűléseken kibontakozó alkotmányosságot.
A 19. századi mozgalom célja a délszláv népek egyesítése volt egy államban. Vezetője Ljudevit Gaj (1809-1872) Horvátország autonómiájáért küzdött, a horvát nyelvnek a a magyarral és latinnal szembeni elismertetéséért és a délszláv népek politikai egyesítéséért. Hívei 1848-1849-ben a Habsburgok oldalán, a magyar forradalom ellen harcoltak.
Rokonságot mutat a nacionalizmussal de az önálló nemzetállam kívánalma nélkül egy közös szláv állam megteremtése a célja, ezért konnacionalista mozgalomnak tekinthető. Középpontjában a Balkán állt, ahol sok szláv élt a két nagyhatalom, az Oszmán Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia uralma alatt.
Források [szerkesztés]
- Magyar Katolikus Lexikon
- Markó László (szerkesztő): Általános történelmi fogalomgyűjtemény (Holnap Kiadó, 1992) ISBN 963-345-090-x
