Ilarion Alfejev

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ilarion Alfejev
Konferencia2004b6.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Grigorij Valerijevics Alfejev
Cím metropolita
Született 1966. július 24.
Moszkva
Nemzetiség orosz
Munkássága

Hivatal volokolamszki metropolita

Hivatal a moszkvai pátriárkátus külügyi osztályának vezetője

Ilarion Alfejev (orosz betűkkel: Иларион Алфеев; született Grigorij Valerijevics Alfejev [Григорий Валериевич Алфеев]; Moszkva, 1966. július 24.) volokolamszki metropolita, a moszkvai pátriárkátus külügyi osztályának vezetője.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermekkorától fogva az orosz ortodox egyház lelkiségében nevelkedett, majd 20 éves korában elnyerte a papság szentségét. Néhány éves litvániai lelkipásztori szolgálat után 1991-1993 között a Moszkvai Teológiai Szeminárium és Akadémia tanára volt. 1993 és 1995 között Oxfordban tanult, ahol a híres angol ortodox teológus, Kallistos Ware püspök irányítása alatt doktori értekezésén dolgozott. Doktori értekezését „Új Teológus Szent Simeon és az ortodox hagyomány” címmel 2000-ben az Oxford University Press jelentette meg.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazatérése után 1995-tõl 2001-ig a moszkvai pátriárkátus külügyi osztályán dolgozott. Egyháza képviselőjeként a világ számos pontján vett részt különböző ortodox- és keresztényközi konferenciákon, tudományos tanácskozásokon.

2002 januárjában püspökké szentelték, majd megbízták az orosz ortodox egyház brüsszeli Európai Uniós képviseletének vezetésével. 2003 májusában e megbízatása mellett kinevezték bécsi és ausztriai püspökké, valamint a Magyar Ortodox Egyházmegye ideiglenes kormányzójává.

Az orosz ortodox egyház szent szinódusa 2009. március 31-i ülésén Ilarion bécsi és ausztriai püspököt felmentették a bécsi és ausztriai és a magyarországi egyházmegyék püspöki tisztéből és volokolamszki vikáriusi címmel megbízták a moszkvai pátriárkátus külügyi osztályának vezetésével, egyben beosztásánál fogva kinevezték a Szent Szinódus állandó tagjai közé. Ilarion püspököt ugyancsak felmentették az orosz ortodox egyház brüsszeli székhelyű, Európai Unió mellett működő képviseletének vezetői beosztásából, és a képviselet vezetésével annak eddigi titkárát, Antonyij Iljin protoierejt, a brüsszeli Szent Miklós-székesegyház parókusát bízták meg.

2009. április 20-án Kirill moszkvai pátriárka érseki rangra emelte.

2010. február 1-jétől metropolitai rangot visel.

Teológiai munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ilarion metropolita számos teológiai folyóiratnak, így a moszkvai „Bogoszlovszkije trudi” és „Cerkov i vremja”, a párizsi és moszkvai székhelyű „Vesztnyik Russzkogo hrisztyianszkogo dvizsenyija”, a barcelonai „Studio Monastica”, a szentpétervári „Vizantyijszkaja bibliotyeka” szerkesztőbizottsági tagja.

Több mint 700 publikációt jegyez, így dogmatikai, patrisztikai és egyháztörténeti tárgyú könyveket, valamint fordításokat görög és szír nyelvből. „A hit titka” című könyve Oroszországban eddig négy kiadást ért meg és lefordították angol, francia, német, finn, japán, szerb és magyar nyelvre is. Ez utóbbit „A hit titka. Bevezetés az ortodox egyház teológiájába és lelkiségébe” címmel 2005-ben a Magyar Ortodox Egyházmegye jelentette meg.

Zeneművei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több vallásos darab szerzője, így többek között zenét komponált Aranyszájú Szent János liturgiájára, a virrasztó istentiszteletre, illetve az orosz ortodox kórusművek és a nyugati komolyzene ötvözésével megalkotta „Máté passió” és „Karácsonyi oratórium” című művét. A 2008-ban írt Requiem c. darab az utolsó orosz cárnak, II. Miklósnak és családjának, valamint a kommunista vallásüldözés áldozatainak állít emléket.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]