Ikerösszenövés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ikerösszenövés - Kvarc

Az ikerösszenövés vagy ikresedés a kristályok szabályos összenövésének olyan módja, amikor ugyanannak az ásványfajnak két vagy több kristálya meghatározott törvények szerint nő össze egymással úgy, hogy az egymással összenőtt kristályok szimmetrikusan helyezkednek el egymáshoz képest.

Az ikresedés lehet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ikersík szerinti, ha az egyik iker a másiknak tükörképe. A szimmetria sík az ikersík.
  • ikertengely szerinti, ha az egyik iker tengely körüli elforgatással vihető fedésbe a másik ikerrel.

Ikertörvény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ásványtani sík vagy tengely meghatározása adja meg az ikertörvényt. Az egymással ikersík szerint ikreket alkotó kristályoknak mindig van legalább egy közös kristálytani iránya, ez az összenövési lap. Az összenövési lap nem mindig azonos az ikersíkkal, hanem a különböző orientációjú kristályrácsok közös rácssíkja.

  • Mellénőtt ikrekről beszélünk, amikor az ikeregyének egymás mellett helyezkednek el az összenövési lap mentén.
  • Átnövési ikrekről beszélünk, ha a két ikeregyed áthatol egymáson. Ilyenkor az összenövési lap általában nem egyezik az ikersíkkal.
  • Összetett ikreknek nevezzük azokat az ikreket, melyekben az egyedek több különböző ikertörvény szerint nőttek össze.

Az ikerösszenövés során előfordulhat, hogy az ikresedett (összenőtt) kristály szimmetriája nagyobb, mint az eredeti ásványé. Ezt a növekedést álszimmetriának (mimézia) nevezzük.

Az ikresedést meg kell különböztetni a párhuzamos összenövéstől.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koch Sándor, Sztrókay Kálmán Imre, Grasselly Gyula: Ásványtan Tankönyvkiadó, Budapest, 1967.