Ihász-Kovács Éva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ihász-Kovács Éva
Élete
Született1930. május 16.
magyar Székesfehérvár, Magyarország
Elhunyt2013. június 8. (83 évesen)
Budapest
Nemzetiségmagyar
SzüleiIhász-Kovács János- Tördemiczy barones Somogyi Terézia )
GyermekeiBornemisza Attila
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)költő
A Wikimédia Commons tartalmaz Ihász-Kovács Éva témájú médiaállományokat.

Ihász-Kovács Éva (Székesfehérvár, 1930. május 16. – Budapest, 2013. június 8.) költő, író, esztéta.

Élete[szerkesztés]

Székesfehérváron született. Pápán, Székesfehérváron, Balatonfüreden, Budapesten és Veszprémben végezte tanulmányait. Apja Ihász-Kovács János vasúti tiszt volt, akinek a családja Kolozsvárról származott el. Anyai ágon bárói felmenőkkel rendelkezik. Eredeti szakmája szerint vegyész volt, de egy vegyészeti balesetet követően írni kezdett. A gimnáziumban első díjat nyert egy Márai Sándor által zsűrizett versenyen. Márai Sándor fölismerte költői vénáját, s két éven át Márai Sándorné felolvasónője lett. Márai után Kassák Lajos tanítványa lett. 1963-ban négy irodalmi díjat nyert a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége irodalmi pályázatán.

1970-től 1979-ig kultúrigazgatóként dolgozott Somogy megyében, ahol négy-öt település kulturális életét vezette. Munkájáért megkapta a kiváló népművelő címet. A Marcali járás MVGYOSZ csoportjának megalapítása után, amelynek elnöke lett, a Somogyfajszi Ifjúsági Cserhát Művészkörrel karöltve több városban (pl. Kaposváron, Marcaliban, Öreglakon, Nagybajomban, Barcson) tartottak bemutatkozó előadásokat. Első kötetéhez, a Fodor András és Tandori Dezső Kossuth-díjas költők által lektorált, Csányi László révén fülszövegezett, s Bornemisza Barnabás János által illusztrált Viszem tovább című műhöz Kassák Lajos özvegye adta az ún. „Kassák-ösztöndíjat”. Az első verseskönyvét Liptay Katalin, a Társalgó c. műsor szerkesztője mutatta be a Petőfi-, majd Kossuth Rádióban, 1984-ben, majd 1985-ben. 1970-ben Veszprémben többedmagával megalapította a Batsányi-Cserhát Művészkört.

Hetven antológiában és az ország szinte minden lapjában jelentek meg művei. Az 1978-ban kiadott Olasz Almanach (Magyar Orvosíró), a Nemzetközi lexikon, a Budapest I. II. III. nagylexikon (1997–1998) klasszikus költőnek nevezi. A „Nap Embere” címet kapta a Budapest Televízióban. Versei Czigány György és Baranyi Ferenc tolmácsolásában több alkalommal elhangzottak a Bartók Rádióban. Neve több lexikonban szerepelt, köztük az Olasz Almanachban, a MINSZK*-lexikonban, a Váci Mihály irodalmi lexikonban, a svájci Who Is Who nemzetközi lexikonban. Ösztöndíjas a Napút folyóiratban.

Tagság[szerkesztés]

  • Magyar Köztársaság Irodalmi Alap
  • Magyar Orvosírók Nemzetközi Társasága
  • Magyar Írók Nemzetközi Szövetsége

Alapító tag[szerkesztés]

  • Berzsenyi Társaság
  • Délsziget
  • MOTESZ
  • Magyar Orvosíró és Képzőművész Kör
  • Magyar Írók Nemzetközi Szövetsége*
  • Kláris csoport – szerkesztő
  • Batsányi Cserhát Művész Kör – alapító főtitkár
  • Pécsi Írók, költők szövetsége
  • Zengő fény c. lap Pécs

1992-ben alapította meg a Délibáb című irodalmi, művészeti folyóiratot, annak versrovat vezetője.

Művei[szerkesztés]

  • Délutáni jegyzet – 1970
  • Viszem tovább...; Ihász-Kovács Éva, Budapest., 1983
  • Amulett – 1985
  • Térj vissza Judavid – 1985
  • Megsejtett szavak – 1986
  • Akit megfest a szivárvány – 1989
  • Fénylő fohászok II. János Pál magyarországi emlékére – 1991
  • Apokrif deklamáció 1995.
  • Mária – 1994
  • Boldogságos Szűz Mária 1997
  • Napisten udvarában – 1998
  • Zsoltár helyett – 2000
  • Szeretőim a szavak – 2003
  • Így felelt Jób – 2003
  • Szemfényvesztő jelenben – 2004
  • Szerelem mágusai – 2006
  • Páris monológja
  • Búcsú sosem-volt Ithakámtól. Memoár-kötet 1.; Cserhát Művész Kör, Bp., 2011

Díjai[szerkesztés]

  • Fekete István irodalmi díj
  • Art nemzetközi művészeti díj
  • „Béke ezüst érdemérem” (Három hetes tengerparti üdülés Egészségügyi Minisztérium)
  • Aranykehely
  • Aranylant
  • Aranytoll
  • Holland Királyság Ösztöndíja
  • Platina-díj H.A.T.*
  • Nemzetközi Aranydiploma
  • Hegyvidéki arany
  • Soros Alapítvány díjai
  • Salvatore Quasimodo – költői verseny emlék díj (Balatonfüred)
  • Magyar Kultúra Lovagja (2002. január 21.) „A irodalmi munkásságáért és a falvak kultúrájának támogatásáért”
  • Braille arany – életművéért (Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetsége)
  • József Attila-aranykoszorú (Összmagyar Testület)
  • Vörösmarty-díj (Budapest Magyar Falvak Kultúra Alapítvány 2001)
  • Batsányi-emlékdíj (Összmagyar Testület) (Bartis Ferenc író adta át)
  • Esélyegyenlőségi különdíj (Szociális Minisztérium)
  • Illyés Gyula-díj 1995. Pen.klub
  • Cserhát-nívódíj I. fokozata
  • Napkút ösztöndíjasa
  • Faludy György Alkotó Műhely Országos költő pályázatán: Aranyoklevél 2011.
  • Magyarázat: H.A.T.= Hegyaljai Alkotók Társasága (Szerencs)
    • Petőfi Irodalmi Múzeum

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ihász-Kovács_Éva&oldid=26258938”