Recésszárnyú fátyolkák

Recésszárnyú fátyolkák
	; Közönséges fátyolka (Chrysoperla carnea)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Endopterygota;
Csoport:	Fátyolkák (Neuropterida);
Rend:	Recésszárnyú fátyolkák (Neuroptera); Linnaeus, 1758
Öregcsaládok és családok
	Coniopterygoidea Coniopterygidae; ; Ithonioidea Ithonidae; ; Hemerobioidea Chrysopidae; Dilaridae; Polystoechotidae; Hemerobiidae; Psychopsidae; ; Myrmeleontoidea Ascalaphidae; Myrmeleontidae; Nemopteridae; Nymphidae; ; Osmyloidea Osmylidae; Neurorthidae; Sisyridae; ; Mantispoidea Berothidae; Mantispidae; ;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Recésszárnyú fátyolkák témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Recésszárnyú fátyolkák témájú médiaállományokat.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

(Igazi recésszárnyúak szócikkből átirányítva)

Ugrás: navigáció, keresés

A recészárnyú fátyolkák (Neuroptera), vagy röviden recésszárnyúak az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje. Nevüket jellegzetesen erezett szárnyukról kapták. Több, mint 5000 fajuk ismert, ebből Magyarországon 110 fajt mutattak ki.

[szerkesztés] Testfelépítés

Változatos méretű és felépítésű rovarok tartoznak ebbe a rendbe.

[szerkesztés] Imágó

Az imágók feje gömbölyded, ortognath (lefelé álló szájszerv) vagy hypognath (hátrafelé álló szájszerv). Rágó típusú szájszervvel, és többnyire erős mandibulákkal rendelkeznek. Jól fejlett csápjaik lehetnek fonalasak, gyöngysorszerűek vagy bunkósak, esetleg fésűsek. Nagy, félgömb alakú összetett szemeik vannak, pontszemeik legtöbbször hiányoznak (kiv.: Dilaridae, Osmylidae.) Előtoruk rövid, de akár meg is hosszabbodhat. Lábaik többnyire járóláb típusú, vékony lábak, 5 lábfejízzel, de fogólábbá is módosulhatnak (Fogólábú fátyolkák - Mantispidae). A lábak végén két karom található, közöttük egy tapadólebennyel (arolium). Általában két pár, fejlett erezetű szárnyuk van, mely hosszú, túlnyúlik a potrohcsúcson. A két pár szárny általában alak és méret tekintetében megegyezik. Egyes csoportoknál a hátulsó szárny elcsökevényesedhet vagy feltűnően módosulhat is. A szárnyakon hangadó- és hallószervek is kialakulhatnak. A szárnyak általában üvegesen áttetszőek és dúsan erezettek. A szárnyjegy lehet színes. A szárnyerek általában sertézettek. Ezek a serték néha pikkelyekké módosulhatnak. A két szárnypár egymástól függetlenül mozgatható. Csak a törpefátyolkáknál (Hemerobiidae) találunk kapcsolószerkezetet (az azonos oldali szárnyak töve kapcsolódik össze). A potrohon kívülről tíz szelvényt különíthetünk el, melyek közül az utolsó kettő a szaporodásban játszik szerepet, és a többi szelvénytől eltérő felépítésű. A hímeknek egy pár ivari lábuk (gonophora) és bonyolult szerkezetű párzótagjuk van. Egyes rablópillék és hangyalesők hímjeinek potrohszelvényein még egyéb páros és páratlan függelékek lehetnek. A Dilaridae és Mantispidae családok nőstényeinek általában van tojócsövük.

[szerkesztés] Lárva

Lárváik -melyek többnyire campodeoid típusúak- viselik a legtöbb szünapomorf bélyeget:

sajátos szájszerv szúró-szívó kampóval vagy tüskével
elzáródás a közép- és utóbél határán
a Malphighi-edényeknek szövőmirigy funkciója is lehet
egyízű lábfejek, melyek akár össze is olvadhatnak a lábszárral

[szerkesztés] Szaporodás, életmód

[szerkesztés] Szaporodás

A hím párzáskor a nőstény mellett szorosan vagy alatta helyezkedik el. Az ondót spermatofórba zárva adja át a nősténynek. A nőstény a megtermékenyítés után hamar hozzákezd a peterakáshoz, ennek módja családonként más és más.

[szerkesztés] Peték

A peték kerülhetnek homokba, laza földbe, növényekre; egyesével, sorokba vagy csoportokba rendezve; hosszú nyéllel vagy anélkül. Az Ithone fusca (Ithonidae) nősténye a még ragadós petéket meghengergeti a homokban, hogy védje, álcázza őket.

[szerkesztés] Lárvák

Néhány nap vagy hét eltelte után a lárvák a fejükön levő tojástörő készülékkel felrepesztik a pete burkát, vagy, ha nincs ilyen készülékük, gyűrű alakban felpattintják a pete egyik végét (Myrmeleontidae, Ascalaphidae, Nemopteridae). Legtöbbször 3 lárvastádiumuk van, kifejlődésük több évig is tarthat. Bábjuk a lárva Malpighi-edényeinek váladékából szőtt gubóban fejlődő szabad báb. Szárazföldi élőhelyeken fejlődnek (kiv.: partifátyolkák (Osmylidae): mindig nedves mohapárnában a patakpartokon, szivacsfátyolkák (Sisyridae): édesvízi szivacsokban).

[szerkesztés] Életmód

Főleg alkonyi, vagy éjszakai állatok. Többségük egész élete során ragadozó. Néhány család például a levéltetvek elleni biológiai védekezésben fontos (pl. barnafátyolkák (Hemerobiidae), zöldfátyolkák (Chrysopidae))