Idáfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szószedet a példákhoz
(végződések nélkül)
Magyar Egyes szám Többes szám
Könyv kitāb kutub
Férfi raǧul riǧāl
És wa
Füzet daftar dafātir
Gyermek walad awlād
Nagy kabīr kibār
Erős qawiyy qawiyyūn
Tanító mudarris mudarrisūn
Iskola madrasa madāris
Ház bayt buyūt
Kapu bāb abwāb

Az idáfa (إضافة – iḍāfa; szó szerint „hozzáadás, bővítés, összekötés”) – gyakori latin megnevezésével status constructus – az arab nyelv birtokos szerkezetének neve, amely birtokból és birtokosból áll. Sajátossága, hogy nem felbontható, azaz a két tag közé semmi sem kerülhet, illetve hogy határozatlan birtok nem fejezhető ki általa. Egyik speciális fajtája összetett jelzők kifejezésére alkalmas.

A szó – ezáfe (ezâfe) ejtéssel – a perzsa nyelvben, illetve rajta keresztül többek között az oszmán-törökben és az urduban is meghonosodott, azonban ezekben a nyelvekben nem csupán a birtokos szerkezet megjelölésére használatos.

Szerkezete[szerkesztés]

Az idáfa birtokból (مضاف – muḍāf) és birtokosból (مضاف إليه – muḍāf ilayhi) áll, ebben a sorrendben. Tehát az „egy férfi könyve” az alábbi módon képezendő (végződésekkel a felső indexben): كتاب رجل (kitābu raǧulin). A modern arabban mind a birtokok, mind a birtokosok lehetnek többen és többfélék, pl. „férfiak és egy gyermek könyvei és füzete”: كتب ودفتر رجال وولد (kutubu wa daftaru riǧālin wa waladin). A modern irodalmi arabbal ellentétben a klasszikus arabban nem volt megengedett a birtokhalmozás, ezért az első birtok idáfába került, a többi viszont a szerkezet után, kapcsolt személyes névmással, pl. „a férfiak könyvei és füzete” كتب الرجال و دفترهم (kutubu r-riǧāli wa daftaruhum).

A szerkezet nem felbontható, azaz birtok és birtokos közé (más birtokosokat és birtokokat leszámítva) semmi sem kerülhet. Ennek következtében a birtok esetleges jelzői – amelyek alapvetően közvetlenül a jelzett szót követik – a birtokos után következnek, számban, nemben és esetben megfelelő módon a birtokkal egyeztetve:

  • كتاب الرجل الكبير – kitābu r-raǧuli l-kabīru = a férfi nagy könyve

Határozottság[szerkesztés]

A birtok – az alább részletezendő virtuális birtokos esetet leszámítva – az idáfában mindig anélkül határozott, hogy névelő kapcsolódna hozzá, határozatlan birtok nem létezik. (A nunáció elmaradása a határozottság jele.) A birtokos ezzel szemben lehet határozott vagy határozatlan.

  • كتاب رجل – kitābu raǧulin = egy férfi könyve
  • كتاب الرجل – kitābu r-raǧuli = a férfi könyve

Az, hogy határozott birtokosnak határozatlan birtoka van (pl. „a férfi egy könyve”) idáfával nem, csak körülírással fejezhető ki, amire elsősorban a li- (kb. -nak/-nek) prepozíció használatos.

  • كتاب للرجل – kitābun li-r-raǧuli = a férfi egy könyve

Esetvégződések[szerkesztés]

A birtokos mindig birtokos esetben (مجرور – maǧrūr) áll, a birtok viszont mondatbeli helyzetétől függően lehet egyaránt alany- (مرفوع – marfūʿ), tárgy- (منصوب – manṣūb) vagy birtokos esetben. Sajátossága, hogy bár névelő nem áll előtte, a határozatlan névszókkal ellentétben nem kap nunációt (تنوين – tanwīn). A kettes számok -āni/-ayni, illetve az ép hímnemű többesszámú szavak -ūna/-īna végződéséből egyaránt elmarad a leírt N.

  • Egyes szám: كتاب (kitābun) → كتاب الرجل (kitābu r-raǧuli = a férfi könyve)
  • Kettes szám: كتابان (kitābāni) → كتابا الرجل (kitābā r-raǧuli = a férfi két könyve)
  • Ép hímnemű többes szám: مدرّسون (mudarrisūna) → مدرّسو مدرسة (mudarrisū madrasatin = egy iskola tanítói)

Esetvégződéseket nélkülöző szövegekben a jelzős idáfa olykor többféleképpen is fordítható: a végződések nélküli كتاب الرجل الكبير (kitāb ar-raǧul al-kabīr) szöveg értelmezhető „a férfi nagy könyve” vagy „a nagy/idős férfi könyve” módján, köszönhetően annak, hogy a birtok és birtokos egyezik nem, szám és határozottság tekintetében. Kétértelműség, ha jóval kisebb valószínűséggel is, de még a végződések megléte esetében is lehetséges, amennyiben a birtokos és a birtok nemben, számban és – pl. egy prepozíció következtében – nyelvtani esetben is megegyezik = من كتاب الرجل الكبير (min kitābi r-raǧuli l-kabīri) egyaránt jelentheti azt, hogy „a férfi nagy könyvéből” és „a nagy/idős férfi könyvéből.”

A virtuális birtokviszony[szerkesztés]

Az arab nyelv egyik sajátos jelensége az ún. virtuális birtokviszony (الاضافة الغير حقيقية – al-iḍāfa al-ġayr ḥaqīqiyya, „nem igazi idáfa”), ami összetett jelzők (kék szemű, hosszú hajú stb.) kifejezésére alkalmas. Az arab jelzőket nemben, számban, esetben és határozottságban egyaránt egyeztetni kell a jelzett szóval. Az összetett jelzők esetében az egyeztetés a birtok szerepét felvevő szóval – ebben az esetben mindig melléknév – történik meg, a birtokos helyét elfoglaló, ennek megfelelő esetű szó viszont mindig határozott. A birtok így, amennyiben határozott jelzett szóhoz kapcsolódik, felvehet névelőt. Példák:

  • بيت كبير الباب – baytun kabīru l-bābi = egy nagy ajtajú ház
  • البيت الكبير الباب – al-baytu l-kabīru l-bābi = a nagy ajtajú ház
  • في البيت الكبير الباب – fī l-bayti l-kabīri l-bābi = a nagy ajtajú házban

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]