Ídra
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Ídra (Υδρα) | |
 |
|
| Ídra kikötője | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Görögország |
| Régió | Attika |
| Prefektúra | Pireusz |
| Székhely | Ídra |
| Legnagyobb település | Ídra (város) |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Népsűrűség | 42,19 fő/km² |
| Ídra (város) népessége | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Égei-tenger |
| Szigetcsoport | Szaróni-szigetek |
| Terület | 64,4 km² |
| Legmagasabb pont | Vlichosz (590 m) |
| Időzóna | EET (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 Ídra
Pozíció Görögország térképén
|
|
| é. sz. 37° 19′ 52″, k. h. 23° 28′ 0″ | |
| Ídra weboldala | |
Ídra (görögül Υδρα [ídrɑ]), ismertebb nevén Hydra, a Szaróni szigetek egyike Görögországban. A Peloponnészosz-félszigettől a keskeny Hydrai-öböl választja el.
Tartalomjegyzék |
Története[szerkesztés]
Az ókorban Hüdrea (Υδρέα) volt a neve, ami vizet jelent, és a szigeten található forrásokra utal. Ezeket a kutakat a 20. század közepén földmozgások eldugították, a sziget ma már száraz.
A középkorban velencei uralom alatt állt. A törökök elkerülték, nem hódították meg.
A sziget alkalmatlan a mezőgazdasági művelésre, ezért lakói kereskedésből éltek. Hatalmas kereskedelmi flotta felett rendelkeztek, meghatározó szerepet játszottak a görög szabadságharcban. A flotta 130 hajóját hadi célokra átalakították, és ezzel jelentős mértékben hozzájárultak a törökök elleni küzdelemhez.
Két híres vezért is adtak a felkelésnek. Jorgosz Kunduriotisz volt a megalakuló görög parlament elnöke 1822 és 1827 között. Andreasz Miaulisz tábornok pedig a hadiflotta parancsnoka volt. Mindkettőjükről utcákat neveztek el Görögország-szerte.
Ídra ma[szerkesztés]
Ídra ma meghatározóan a turizmusból él. Gazdag athéniak tartanak itt fenn maguknak villákat. A szigetet komppal lehet megközelíteni Pireuszból, Ermioniból, Poroszból, Szpetszeszből, illetve a Peloponnészosz felől, a közeli Nauphlionból.
A szigeten a szemétszállító járművek kivételével tilos a motoros járművek közlekedése, a szállítást szamarakon és vízitaxin végzik. A lakott terület azonban rendkívül kicsiny, ezért a többség egyszerűen gyalog jár.
Fő település a sziget északi részén a Hydrai kikötő, amely hold alakú, közepén éttermekkel, boltokkal. Innen minden irányba meredek utcácskák vezetnek felfelé a hegyoldalra. A félhold két végén erődök állnak ágyúkkal, régen ezekkel védték a kikötőt. A félhold bal oldali végén jellegzetes szélmalmok láthatók már messziről.
Kultúra[szerkesztés]
Késő júniusban a sziget lakói egy játékos csatát rendeznek a függetlenségi harc emlékére, amelyet Miaulisz tábornok emlékére Miaulia Fesztiválnak neveztek el.
Minden évben október közepén rendezik Hydrán a rembetika konferenciát, amely lelkes rajongókat vonz Görögországból és külföldről is.
A szigeten volt egy ideig villája a híres amerikai zenésznek, Leonard Cohennek.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A sziget honlapja (görögül és angolul)
- Az önkormányzat honlapja (görögül és angolul)
