Ideál (gyűrűelmélet)
Az absztrakt algebra gyűrűelmélet nevű ágában ideálnak nevezzük az
gyűrű
részhalmazát, ha
részgyűrűje
-nek és minden
-re
és
. Ezt a kapcsolatot
és
között az
szimbólummal jelöljük.
Tartalomjegyzék |
Példák [szerkesztés]
Az egész számok gyűrűjében a héttel osztható számok ideált alkotnak, hiszen egy héttel osztható számot valamilyen egész számmal megszorozva ismét csak héttel osztható számot kapunk.
A valós számtest feletti 6×6-os mátrixok gyűrűjében ideált alkotnak azok a mátrixok, amelyeknek a determinánsa 0, hiszen 0 determinánsú mátrixot tetszőleges mátrixszal szorozva ismét nulla determinánsú mátrixot kapunk.
A
intervallumon értelmezett, folytonos egyváltozós valós függvények gyűrűjében ideált alkotnak azok az
függvények, amelyekre
.
Alaptulajdonságok [szerkesztés]
Tetszőleges gyűrű ideál saját magában (azaz
mindig fennáll), és bármely gyűrűben ideál a pusztán a nullelemből álló zérógyűrű. Ezeket gyakran triviális ideálnak, az ezektől különböző ideálokat pedig valódi ideálnak nevezzük. Egyszerű gyűrű az olyan gyűrű, amelynek csak triviális ideáljai vannak. Ha egy ideál tartalmaz egy egységet, akkor triviális ideál. Minden ferdetest egyszerű gyűrű, hiszen ferdetestben minden nemnulla elem egység. Ideálok metszete maga is ideál.
Balideál, jobbideál [szerkesztés]
Ha
nem kommutatív, akkor vizsgálhatjuk
azon
részgyűrűit, amelyekre
esetén teljesül
(de
nem feltétlenül). Az ilyen
részgyűrűket balideálnak nevezzük. Hasonlóan, ha
esetén teljesül
, akkor
-t jobbideálnak nevezzük. Néha a bal- illetve a jobbidáloktól való különbséget hangsúlyozandó az ideálokat kétoldali ideálnak is nevezzük. I akkor és csak akkor kétoldali ideál, ha egyszerre balideál és jobbideál is.
A valós számtest feletti 2×2-es mátrixok gyűrűjében balideált (de nem jobbideált) alkotnak azok a mátrixok, amelyeknek a második oszlopában csupa 0 áll. Ugyanebben a gyűrűben jobbideált (de nem balideált) alkotnak azok a mátrixok, amelyeknek második sorában csupa 0 áll.
Ideálok és homomorfizmusok kapcsolata [szerkesztés]
Tetszőleges gyűrűhomomorfizmus magja ideál, és megfordítva, minden ideál előáll egy gyűrűhomomorfizmus magjaként. Ha
a zérógyűrű, akkor
izomorfizmus.
Forrás [szerkesztés]
- Pelikán József: Algebra (PDF/Postscript). összeállította Gröller Ákos. ELTE TTK

