Jászvásár

Jászvásár (Iași)

Kollázs a városról

Jászvásár címere

Közigazgatás

Ország

Románia

Fejlesztési régió

Északkelet-romániai fejlesztési régió

Megye

Iași

Polgármester

Gheorghe Nichita

Népesség

315 649 fő (2009. júl 1.)^[1] +/-

Magyar lakosság

260

Népsűrűség

3109 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

145 km²

Időzóna

EET, UTC+2

Elhelyezkedése

Jászvásár

Pozíció Románia térképén

Koordináták: é. sz. 47° 10′ 0″, k. h. 27° 36′ 0″

é. sz. 47° 10′ 0″, k. h. 27° 36′ 0″

Jászvásár (románul Iași, németül Jassy) romániai város. A történelmi Moldva közigazgatási és pénzügyi központja, Iași megye székhelye.

Fekvése [szerkesztés]

A város Románia keleti részén, a Bahlui folyó két partján fekszik, a román-moldvai határ közelében.

Története [szerkesztés]

Moldva területén a 11. században jászok éltek, innen jön a város neve is, Jászvásár. Később azonban a jászok betelepültek a Magyar Királyság területére, Moldova területére pedig románok érkeztek.

Első írásos említése 1408-ból származik, I. Sándor moldvai fejedelem által, bár találhatóak ennél régebbi épületek is a város területén (például az 1385-ben épített örmény templom).

1564-ben Alexandru Lăpușneanu moldvai fejedelem ide költöztette Moldva fővárosát Szucsávából. 1564-ben Vasile Lupu itt alapította az első román nyelvű iskolát, illetve a Trei Ierarhi-templomban egy nyomdát. 1643-ban az első moldvai nyomtatott könyv ebben a városban jelent meg.

1513-ban a tatárok, 1538-ban a törökök, 1686-ban pedig az oroszok dúlták fel, majd 1734-ben súlyos járvány tizedelte a város lakosságát.

1565 és 1859 között Moldva fővárosa, majd 1859 és 1862 között Moldva és Havasalföld Egyesült Királyságának társfővárosa volt Bukaresttel közösen. Az 1860-as évektől kezdődően a városban található fa- és vályog-épületek fokozatosan lebontódtak, helyükre kő- és tégla-épületeket építettek, illetve az úthálózat minősége is javult. A Kultúrpalota, a Nemzeti Színház és az Alexandru Ioan Cuza Egyetem is ebben az időben épült.

Az első világháború idején a város két évig volt Románia el nem foglalt területeinek fővárosa, miután 1916. december 6-án a központi hatalmak elfoglalták Bukarestet.

1940 június 27-29 között hajtották végre a román szervek a jászvásári pogromot, amelynek során több mint 13 000 városban élő zsidót végeztek ki. 1944-ben a román-német és a Vörös Hadsereg erői sokáig csatáztak a város közelében, majd annak területén. 1944 júliusában a szovjet erők elfoglalták a várost.

A kommunista rendszerben erős iparosítás folyt a városban, illetve több óriási lakónegyed épült. A kommunizmus összeomlása után is Jászvásár maradt Kelet-Románia egyik gazdasági, kulturális, pénzügyi és közigazgatási központja.

Látnivalók [szerkesztés]

Történelmi épületek és műemlékek [szerkesztés]

Roznovanu Palota
Pogor-ház
Ferentz Keresztje

Templomok és monostorok [szerkesztés]

Jászvásár Kultúrpalotája

Jászvásári katedrális
Trei Ierarhi-templom és monostor (Mănăstirea Sfinții Trei Ierarhi)
Gólia monostor
Galata monostor
Kissvár monostor (Mănăstirea Cetățuia)
Szent Száva Templom
Katolikus templom

Múzeumok, kulturális intézmények [szerkesztés]

Kúltúrpalota
Nemzeti Színház
Al. I. Cuza Egyetem
Mihai Eminescu Múzeum

Híres emberek [szerkesztés]

Itt éltek:

Grigore Ureche (1590–1647), az első moldvai krónikaíró
Miron Costin (1633–1691) író, történész
Dimitrie Cantemir (1673–1723) filozófus, író, Moldva fejedelme
Gheorghe Asachi (1788–1869) író, költő, drámaíró
Mihail Kogălniceanu (1817–1891) történész, politikus, Románia miniszterelnöke 1863–1865 között
Alexandru Ioan Cuza (1820–1873), Románia első uralkodója
Vasile Alecsandri (1819–1890) költő,író, néprajzkutató
Ion Creangă (1837–1889) író
Mihai Eminescu (1850–1889) költő
Nicolae Iorga (1871–1940) történész
Mihail Sadoveanu (1880–1961) író