I Szunsin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(I Szunszin szócikkből átirányítva)
I Szunsin
이순신
YiSunsin person.jpg
Született 1545. április 28.
Hanszong, Csoszon
Meghalt 1598. december 16. (53 évesen)
Norjang-szoros, Namhe közelében[1] Csoszon
Nemzetisége koreai
Ország Csoszon
Fegyvernem haditengerészet
Rendfokozata tengernagy
Kitüntetései

Szondzso-kor Elsőrendű Katonai Érdemrendje (Szonmu Ildung Kongsin) Posztumusz miniszterelnök (Jongidzsong)

Posztumusz udvari herceg (Tokphung Puvongun)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I Szunsin
이순신
témájú médiaállományokat.
I Szunsin szobra Szöulban
A 16. századi teknőshajó első részletes ábrázolása. A rajz a 18. század végén készült, egy ugyancsak 18. századbeli makett alapján.

I Szunsin (hangul: 이순신handzsa: 李舜臣, nyugaton Yi Sun-shin?Hanszong, 1545. április 28.Norjang-szoros, Namhe közelében,[1] 1598. december 16.) koreai nemzeti hős, hét tengeri csatát nyert a japánok ellen. Ehhez a sikerhez az úgynevezett teknőshajók segítették, amelyeket 1592-ben vetett be először.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az udvar számára írott háborús naplóját többé-kevésbé átszerkesztve számos nyelvre lefordították. 2013 júniusában az UNESCO I Szunsin 16. századi háborús naplóját (a Nandzsung Ilgi-t) a világemlékezet részévé nyilvánította, mivel a maga nemében egyedülállónak tartják a világon. [2]

A teknőshajókról számos többé-kevésbé hiteles rekonstrukció készült.

Az admirálist a japán flotta hivatalos szentjének tekintette a 20. század elején.[forrás?]

Koreában számos szobor őrzi emlékét, mauzóleumot állítottak emlékére.

A dél-koreai televízió A halhatatlan I Szunsin admirális címmel sorozatot készített életről, a Mennyei katonák (English language.svg Heavens' Soldiers; koreaiul 천군) című fantasztikus film is az ő idejében játszódik.

2012. május 10-én adták át a róla elnevezett I Szunsin függőhidat, amely átadásakor a világ negyedik leghosszabb függőhídja volt. A híd 1545 m-es fesztávolsága megegyezik I Szunsin születési évével.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Aszanban helyezték végső nyugalomra.
  2. http://nol.hu/kult/semmelweis__guevara_es_a_kommunista_kialtvany_is_az_unesco_listajara_kerult Az UNESCO listára került dokumentumok

Forrásjegyzék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Book of Corrections: Reflections on the National Crisis during the Japanese Invasion of Korea, 1592-1598. (hely nélkül): Institute of East Asian Studies: University of California, Berkeley. 2002. ISBN 9781557290762   (angolul)
  • Hawley, Samuel: The Imjin War: Japan's Sixteenth-Century Invasion of Korea and Attempt to Conquer China. (hely nélkül): Republic of Korea and U.S.A.: Co-Published by The Royal Asiatic Society and The Institute of East Asian Studies, University of California, Berkeley. 2005. ISBN 8995442425   (angolul)
  • Stephen Turnbull: Samurai Invasion: Japan's Korean War. Great Britain: Cassell & Co. 2002. ISBN 9780304359486   (angolul)

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]