IX. Ramszesz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IX. Ramszesz
előd
egyiptomi fáraó
utód
VIII. Ramszesz
XX. dinasztia
X. Ramszesz

RamessesIX-Relief MetropolitanMuseum.png
Ramszesz reliefje a Metropolitanben

Uralkodása i. e. 1128 – 1109
(vagy i. e. 1123 – 1105)
Prenomen
<
C2 nfr D28 N5 U21
n
>

Neferkaré Szetepenré
Szépek/jók Ré lelkei; Ré választottja[1]
Nomen
<
N28 C2 R19 C12 N36 M23 F31 s D21
D21
>

Ramszesz-Haemuaszet Meriamon
Ré gyermeke; ki felragyog Thébában; Ámon kedveltje
Apja Montuherkhopsef (?)
Anyja Tahát (?)
Főfelesége Baketwerel
Gyermekei Montuherkhopsef, Nebmaatré, X. Ramszesz (?)
Sírja KV6

IX. Ramszesz, görögösen Ramesszisz, uralkodói nevén Noferkaré Szetepenré Haemuaszet (? – i. e. 1109) az ókori egyiptomi XX. dinasztia nyolcadik fáraója i. e. 1128-tól haláláig. III. Ramszesz és XI. Ramszesz után a dinasztia harmadik leghosszabb ideig uralkodó királya. Uralkodása alatt folytatódott Egyiptom gyengülése.[2]

Származása és családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elődjének, VIII. Ramszesznek egy gyermekéről sem tudni. IX. Ramszesz származása bizonytalan. Egyik fia, Montuherkhopsef neve alapján feltételezték, hogy a fáraó apja Montuherkhopsef herceg, III. Ramszesz fia. IX. Ramszesz így közvetlen elődjének az unokaöccse. Anyja feltehetőleg az a Tahát nevű hölgy, aki Baketwerellel együtt elfoglalta temetkezési helyéül a KV10-es sírt. Baketwerel nagy valószínűséggel IX. Ramszesz felesége.[3]

Teljes bizonyossággal két fia azonosítható, Montuherkhopsef, aki feltehetőleg a trónörökös volt, és sírja egy felirata említi Ramszeszt, valamint Nebmaatré főpap, akit egy héliopoliszi ajtó felirata említ együtt a fáraóval. Elképzelhető, hogy IX. Ramszesz fia volt utódja, X. Ramszesz, de ez nem bizonyított.[3]

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jürgen von Beckerath 1984-es, a GM-ben megjelent cikke alapján Ramszesz ahet évszak első hónapjának 21. napján lépett trónra.[4][5] A Torinói papirusz 1932+1939 szerint Ramszesz 18 évig és 4 hónapig uralkodott, és 19. uralkodási évében halt meg, peret évszak első hónapjában, a 17. és 27. nap között.[6]

Uralkodása alatt Egyiptom hanyatlása folytatódott. Líbiai nomád betörések, sztrájkok, sírrablások zavarták meg a birodalom békéjét. IX. Ramszesz uralkodása elején halt meg Ramszesznakht, a nagy hatalmú Ámon-főpap, aki IV. Ramszesz uralkodása óta töltötte be tisztségét, helyébe fiai, Neszamon, majd Amenhotep léptek. Ámon főpapja már gyakorlatilag egyenrangúnak számított a fáraóval, két karnaki reliefen is egyforma magasságúnak ábrázolják őket.[7]

Sírrablások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uralkodásának legjelentősebb eseménye a 16. évben történt sírrablási ügy, melyet az Abbott papirusz, a Leopold II-Amherst papirusz és a Mayer papiruszok örökítenek meg. A nyugat-thébai nekropolisz számos sírját kirabolták, köztük a XVII. dinasztiabeli I. Szobekemszaf fáraóét is. Paszer, Kelet-Théba polgármestere megvádolta alárendeltjét, Paweraát, Nyugat-Théba polgármesterét – aki a sírok biztonságáért volt felelős –, hogy vagy bűnrészes volt a sírrablásokban, vagy elhanyagolta kötelességét, és nem védte kellőképpen a Királyok völgyét a sírrablóktól. Paweraa tagja volt a bűnügyet kivizsgáló bizottságnak, így nem meglepő, hogy nem találták bűnösnek, Paszerről pedig nem hallani többet.[8] A sírrablások után IX. Ramszesz uralkodása békés mederben folyt tovább; a fáraó még építkezett is, Héliopoliszban.

Építkezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ramszesz legnagyobb építkezési vállalkozása a héliopoliszi naptemplom[9], de máshol is folytak munkálatok: ő díszíttette az Ámon-Ré karnaki templomának hetedik pülónjától északra lévő falat[10], és nevét említik a nyugat-egyiptomi Dakhla-oázisban, valamint a palesztinai Gezerben is, ami utal az egyiptomiak ázsiai befolyására. (Egyiptom eddigre kánaáni és szíriai területei nagy részét elveszítette.)

Sírja és múmiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ramszesz sírja

IX. Ramszesz sírja, a Királyok völgye 6 már az ókor óta nyitva áll, mint azt az ott talált görög és latin nyelvű falfirkák tanúsítják. A sír elég hosszú, kialakítása megfelel a XIX. dinasztia vége és a XX. dinasztia ideje sírépítési hagyományainak. A sír II. Ramszesz sírjával szemben helyezkedik el, valószínűleg a nagy előd közelsége miatt esett IX. Ramszesz választása erre a helyre.[11] A múmiát 1881-ben találták meg a Dejr el-Bahari-i rejtekhelyen (DB320), egy koporsóban, melyet eredetileg egy Iszetemheb nevű hölgynek készítette, majd Neszihonsz számára alakították át.[12]

Titulatúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
E2
D40
m N28 R19
Srxtail2.svg
Kanakht Kenhaemuaset
A hatalmas bika, ki felragyog Thébában
Nebti-név
G16
wsr s r
D43
F23
D43
G7 s n
Aa1
N19 N23
N23
Uszerkhepes Szanakhtaui
Erős karú, aki megvédi a Két Földet
Arany Hórusz-név
G8
wsr M4 M4 M4 W19 i A23 G36
r
M23 t i i Z3 D46
r
D43
T10
t
Z3 Z3 Z3
Uszerrenputmiradiet
Hatalmas, örök és nagy királyságú; ki legyőzi a Kilenc Íj népét
Alsó‑  és Felső‑Egyiptom királya
M23 L2
Hiero Ca1.png
C2 nfr D28 N5 U21
n
Hiero Ca2.png
Neferkaré Szetepenré
Szépek/jók Ré lelkei; Ré választottja
Ré fia
G39 N5
 
Hiero Ca1.png
N28 C2 R19 C12 N36 M23 F31 s r&r
Hiero Ca2.png
Ramszesz-Haemuaszet Meriamon
Ré gyermeke; ki felragyog Thébában; Ámon kedveltje

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Peter Clayton, Chronicle of the Pharaohs, Thames & Hudson Ltd., 2006 paperback, p.167
  2. szerk.: Shaw, Ian: Az ókori Egyiptom története. Debrecen: Gold Book Kiadó. ISBN 963-425-022-X Fordította: Kmilcsik Ágnes (2004) , p.322
  3. ^ a b Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson. ISBN 0-500-05128-3 (2004) , p.191
  4. J. von Beckerath, Drei Thronbesteigungsdaten der XX. Dynastie, Göttinger Miszellen 79 (1984), pp.7-9
  5. Erik Hornung, Rolf Krauss & David Warburton (szerk.): Handbook of Ancient Egyptian Chronology (Handbook of Oriental Studies), Brill: 2006, p.216
  6. E.F. Wente & C.C. Van Siclen, "A Chronology of the New Kingdom" in Studies in Honor of George R. Hughes, (SAOC 39) 1976, pp.235 & 261
  7. szerk.: Shaw, Ian: Az ókori Egyiptom története. Debrecen: Gold Book Kiadó. ISBN 963-425-022-X Fordította: Kmilcsik Ágnes (2004) , p.323
  8. Michael Rice, Who's Who in Ancient Egypt, Routledge 2001, p.147
  9. Nicolas Grimal, A History of Ancient Egypt, Blackwell Books, 1992. p.289
  10. Grimal, op. cit., p.289
  11. Clayton, op. cit., p.170
  12. The Coffins of Neskhons

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz IX. Ramszesz témájú médiaállományokat.
Előző uralkodó:
VIII. Ramszesz
Egyiptom uralkodója
i. e. 12. század
XX. dinasztia
A fáraók kettős koronája
Következő uralkodó:
X. Ramszesz
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap