IX. Arsak pártus király
IX. Arsak, más néven II. Mithridatész pártus király Kr. e. 123-tól[1] Kr. e. 88-ig[1].
Élete [szerkesztés]
Édesapját, II. Artabanoszt követte a trónon[1]. Visszaszerezte azokat a keleti tartományokat, amelyeket még édesapjának idején a nomád szakák szálltak meg[1]. Nyugaton meghódította Mezopotámiát[1], és legyőzte Armenia királyát, Artavaszdészt[1], akinek fiát (a majdani II. Tigranészt[1]) túszként tartotta fogva[1], és csak 70 völgy átengedése fejében engedte szabadon[1]. Az egyik legsikeresebb pártus király volt[1], ő kötött először szerződést Rómával Kr. e. 92-ben[1].
Krónika [szerkesztés]
Marcus Iunius Iustinus így ír Mithridatészről (Világkrónika, XLII:II):
„[...] Mithridates következett örökösként, akinek véghezvitt tettei miatt a Nagy melléknevet adták, mert őseinek hírnevét felülmúlta lelkének nagyságával; égett a vágytól, hogy kiválóságban vetélkedjék velük. Ennek folytán a szomszédos népek ellen számos háborút viselt nagy vitézséggel, és számos népet csatolt a parthus királysághoz, sőt a scythákkal is nemegyszer szerencsésen megvívott, és így megbosszulta a szülein esett sérelmeket. Utoljára Artoasdes armeniai király ellen indított háborút.[2]”
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c d e f g h i j k Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963 9075 12 4 , 486. oldal
- ↑ Világkrónika a kezdetektől Augustusig (Fülöp királynak és utódainak története) – Marcus Iunianus Iustinus kivonata Pompeius Trogus művéből, fordította Horváth János, Helikon Kiadó, Békéscsaba, 1992, ISBN 963 208 056 4 , 297–298. oldal
| Előző uralkodó: VIII. Arsak |
|
Következő uralkodó: X. Arsak |
