IV. Ulászló lengyel király
| IV. Ulászló | |
| Lengyelország királya, Litvánia nagyfejedelme, a ruszinok, a poroszok, a mazurok, a szamogitok, a lívek, valamint a svédek, a gótok és a vandálok címzetes királya, és minden oroszok megválasztott cárja | |
 | |
| Peter Paul Rubens portréja Ulászló királyról az 1620-as évekből | |
| Lengyelország királya Litvánia nagyfejedelme | |
| Uralkodási ideje | |
| 1632. november 8. – 1648. május 20. | |
| Koronázása | Krakkó 1633. február 6. |
| Elődje | III. Zsigmond |
| Utódja | II. János Kázmér |
| Oroszország cárja | |
| Uralkodási ideje | |
| 1610. július 19. – 1613. február 21. | |
| Elődje | IV. Vaszilij |
| Utódja | I. Mihály |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Vasa |
| Született | 1595. június 9. Łobzów |
| Elhunyt | 1648. május 20. (52 évesen) Merkinė |
| Nyughelye | Royal Tombs of the Wawel Cathedral |
| Édesapja | Vasa Zsigmond |
| Édesanyja | Habsburg Anna |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Habsburg Cecília Renáta (1637–44) Gonzaga Lujza Mária (1646–) |
| Vallás | római katolikus |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Ulászló témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
IV. Ulászló lengyel király (lengyelül Władysław IV Waza), (1595. június 9.,[1] Łobzówban, Krakkó negyedében – 1648. május 20.,[1] Merecz,[1] Litvánia) Lengyelország királya, Litvánia nagyfejedelme és címzetes svéd király 1632-1648 között, 1610-ben Oroszország cárjának választják, címzetes orosz cár 1634-ig, III. Zsigmond és első felesége, Habsburg Anna fia.
Élete[szerkesztés]
Még csak 15 éves volt, amikor a Borisz Godunov halálát követő zűrzavaros években édesapja Oroszország cárjává választatta; ennek ellenére sohasem sikerült megszereznie a moszkvai trónt.[1] Az ifjú Ulászló hadvezéri tehetségét bizonyították a Moszkva (1617–1618) és az Oszmán Birodalom (1621) elleni hadjáratok.[1]
Édesapja halála után, 1632-ben megörökölte a lengyel trónt.[1] III. Zsigmond lengyel király halálát követő várható zavarodottságban 40 000 fős moszkvai hadsereg lépte át Lengyelország keleti határát;[1] Ulászló 1633 márciusában áttörte a Szmolenszk környéki ostromgyűrűt, majd ellentámadást indított, és 1634 februárjában foglyul ejtette az orosz parancsnokot.[1] A háborút lezáró poljanovi békében Mihály cár vállalta, hogy lemond minden, korábban Lengyelországhoz került területről, és fizet 200 000 rubelt – cserébe azért, hogy Ulászló feladja igényét a cári címre.[1]
Ulászló ezután seregével délre vonult, és megegyezésre kényszerítette a törököket.[1] A megállapodás szerint Lengyelország és az Oszmán Birodalom fenntartotta a kozákok, illetve a tatárok feletti ellenőrzést, valamint közös felügyeletet gyakoroltak Moldvában és Havasalföldön.[1]
Miután a harmincéves háború okozta nehézségtől meggyengült Svédország ellen háborút indított, Ulászló 1635 szeptemberében előnyös békét kötött a svédekkel, nem sikerült azonban visszaszereznie a svéd trónt, amelyet édesapja vesztett el.[1]
1637-ben feleségül vette III. Ferdinánd magyar király és német-római császár nővérét, Cecília Renátát.[2] Amikor a királyné 1640-ben Zsigmond Kázmér néven fiút szült neki, Ulászló még egyszer megkísérelte megmutatni személyes hatalmát.[2] Sikertelenül közvetített a német és a skandináv hatalmak között, végül a törökök provokálására rávette a kozákokat, hogy támadják meg Lengyelországot, amely során megkérdőjelezhetetlenné válik saját hadvezéri tehetsége.[2] A terv azonban idő előtt meghiúsult.[2] A fia 1647-ben bekövetkezett halálának hírére összetört Ulászló éppen akkor vesztette életét, amikor az ígéretének be nem váltása miatt feldühödött kozákok felkelést robbantottak ki a lengyel uralom ellen.[2]
Családfa[szerkesztés]
| III. János svéd király sz. 1537. XII. 21. † 1592. XI. 17. |
Jagelló Katalin sz. 1526. XI. 1. † 1583. IX. 16. |
II. Károly osztrák főherceg sz. 1540. VI. 3. † 1590. VII. 10. |
Wittelsbach Mária Anna sz. 1551. III. 21. † 1608. IV.29. | ||||||||||
| III. Zsigmond (Vasa) sz. 1566. VI. 20. † 1632. IV. 30. |
Habsburg Anna sz. 1573. VIII.16. † 1598. II. 10. |
||||||||||||
| 1 Jadwiga Łuszkowska OO 1635 előtt |
2 Habsburg Cecília Renáta sz. 1611. VII. 11. † 1644. III. 24. OO 1637. IX. 12. |
IV. Ulászló sz. 1595. VI. 9. † 1648. V. 20. |
3 Lujza Mária Gonzaga sz. 1611. VIII. 18. † 1667. V. 10. OO 1646. III. 10. |
||||||
| 1 | 2 | 2 | |||||||
| Władysław Konstanty hr. Wasenau sz. kb. 1635. † 1698. III. 19. |
Zsigmond Kázmér (Vasa) sz. 1640. IV. 1. † 1647. VIII. 9. |
Mária Anna Izabela Wasa sz. 1642. I. 8. † 1642. II. 7. |
|||||||
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g h i j k l Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4 , 660. oldal
- ↑ a b c d e U. és d., 661. oldal
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
| Előző uralkodó: III. Zsigmond |
|
Következő uralkodó: II. János Kázmér |
| Előző uralkodó: IV. Vaszilij |
|
Következő uralkodó: I. Mihály |
| Piastok (1x) | I. Mieszko · I. Boleszláv · II. Mieszko · Veszprém · I. Kázmér · II. Boleszláv · I. Ulászló · III. Boleszláv · II. Ulászló · IV. Boleszláv · III. Mieszko · II. Kázmér · I. Leszek · III. Ulászló · IV. Mieszko · Konrád · I. Henrik · II. Henrik · V. Boleszláv · II. Leszek · IV. Henrik · II. Przemysł |  |
|---|---|---|
| Přemyslek | ||
| Piastok (2x) | ||
| Anjouk | ||
| Jagellók | ||
| Valois-k | ||
| Báthoryak | ||
| Vasák | ||
| Wiśniowieckiek | ||
| Sobieskiek | ||
| Wettinek (1x) | ||
| Leszczyńskiek | ||
| Wettinek (2x) | ||
| Poniatowskiak | ||
.svg)