IV. Sándor moldvai fejedelem
| IV. Sándor | |
|
|
|
| Moldva fejedelme | |
| Uralkodási ideje 1552. szeptembere – 1561. november 18. |
|
| Elődje | I. János |
| Utódja | II. János |
| Moldva fejedelme | |
| Uralkodási ideje 1564. októbere – 1568. május 5. |
|
| Elődje | VII. István |
| Utódja | IV. Bogdán |
| Életrajzi adatok | |
| Született | kb. 1510 |
| Elhunyt | 1568. május 5. |
| Nyughelye | Slatinai kolostor |
| Édesapja | III. Bogdán |
| Édesanyja | nem ismert a neve |
Alexandru Lăpușneanu (? – 1568. május 5.[1]), Moldva fejedelme volt 1552. szeptember – 1561. november 18. illetve 1564. október – 1568. május 5. között.
Tartalomjegyzék |
Első uralkodása [szerkesztés]
III. (Vak) Bogdán fejedelem fiát, Alexandru Lăpușneanut a lengyelek segítették a trónra, így hűbéri esküt tett II. Zsigmond lengyel királynak. Háború esetén Moldva 700 lovassal kellett Lengyelországot támogatnia. A lengyelbarát politika következtében I. Ferdinánd ellene fordult. Sándor 1553-ban feldúlta Csíkot[2]. 1556-ban segédkezett Izabella magyar királyné és János Zsigmond Erdélybe visszahozatalánál, végigrabolva ez alkalommal Erdélyt[2]. A törököknek sem tetszett a lengyel fennhatóságot elismerő fejedelem uralkodása, így 1555-ben Konstantinápolyba rendelték. Lăpușneanu azonban nem ment el, hanem pénzt küldött és sikerült megvásárolnia a Porta jóindulatát. Amikor azt hitte, hogy uralkodását megszilárdította, egy udvaronca, a Zsarnok-nak (Despot) nevezett Iacob Heraclides, megfosztotta a tróntól.
Második uralkodása [szerkesztés]
Miután Iacob Heraclidest 1563-ban V. (Tomșa) István megölte és rövid időre átvette az uralkodást, Lăpușneanunak sikerül visszaszereznie a trónt. Ennek érdekében több mint 200 000 aranyat fizetett a törököknek és polgárháborút robbantott ki a bojárok által támogatott István ellen. A Lăpușneanut támogató török és tatár csapatok kifosztották az országot. István Lengyelországba menekült, de a lengyelek elfogták, és Lembergben lefejezték. Lăpușneanu megbocsátást ígért az ellenséges bojároknak, de hatalma megerősítése után ebédre hívta őket, és zsoldosaival sokukat lemészároltatta. Mivel Lăpușneanut a törökök juttatták hatalomra, engedelmeskednie kellett nekik, így le kellett romboltatnia a várakat, hogy az ország védelemre képtelen legyen. Lăpușneanu fát hordatott a várakba és felgyújtatta, ami azonban nem okozott olyan komoly kárt, mint a teljes lerombolás. Székhelyét pedig Szucsáváról Jászvásárra tette át[2].
1568-ban Lăpușneanu súlyosan megbetegedett és azt kérte, hogy amikor közeledik halála órája, szerzetes akar lenni. Amikor elvesztette öntudatát, közeli emberei szerzetesség szenteltették, Lăpușneanut azonban magához tért, és szörnyű haragra gerjedt. A hagyomány szerint azt mondta a bojároknak: „ha felkelendek innen, sokatokat felszentelem én is”. Úgy tartják, hogy a bojárok, félve a fenyegetés beteljesítésétől, 1568. május 5-én megmérgezték. Más források szerint felesége, a lengyel Roxanda tette ezt[2]. Az általa alapított slatinai kolostorban van eltemetve, feleségével (aki Petru Rareș fejedelem lánya volt) és két lányával együtt.
Moldva Lăpușneanu idejében [szerkesztés]
Lăpușneanu jó kapcsolatokat tartott fenn Erdéllyel. Kolostorainak kifestésére velencei mestereket hozatott, de pénzt adott az Athosz-hegyi kolostorok, illetve az ilyvói ortodox templom díszítésére is. Ő volt az, aki az ország székhelyét Iași-ba helyezte át.
Lăpușneanu a román irodalomban [szerkesztés]
Costache Negruzzi egy novellát írt Lăpușneanu uralkodásáról, ez először 1840-ben jelent meg a Dacia Literară című román folyóiratban, amelynek főszerkesztője Mihail Kogălniceanu volt.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://datarule.virtbox.ru/moldova.html
- ^ a b c d Bokor József (szerk.). Moldva, A Pallas nagy lexikona. Budapest: Arcanum FolioNET Kft.. ISBN 963-85923-2-X (1998). Hozzáférés ideje: 2007. január 11.
Forrás [szerkesztés]
- Bicsok Zoltán - Orbán Zsolt: Mică Enciclopedie de Istoria Română, Csíkszereda, 2001.
Lásd még [szerkesztés]
| Előző uralkodó: I. János |
|
Következő uralkodó: II. János |
| Előző uralkodó: VII. István |
|
Következő uralkodó: IV. Bogdán |

