IV. Sándor moldvai fejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IV. Sándor
Lapusneanu.jpg

Moldva fejedelme
Uralkodási ideje
1552. szeptembere – 1561. november 18.
Elődje I. János
Utódja II. János
Moldva fejedelme
Uralkodási ideje
1564. októbere – 1568. május 5.
Elődje VII. István
Utódja IV. Bogdán
Életrajzi adatok
Született
kb. 1510
Elhunyt
1568. május 5.
Nyughelye Slatinai kolostor
Édesapja III. Bogdán
Édesanyja nem ismert a neve

Alexandru Lăpușneanu (? – 1568. május 5.[1]), Moldva fejedelme volt 1552. szeptember1561. november 18. illetve 1564. október1568. május 5. között.

Első uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

III. (Vak) Bogdán fejedelem fiát, Alexandru Lăpușneanut a lengyelek segítették a trónra, így hűbéri esküt tett II. Zsigmond lengyel királynak. Háború esetén Moldva 700 lovassal kellett Lengyelországot támogatnia. A lengyelbarát politika következtében I. Ferdinánd ellene fordult. Sándor 1553-ban feldúlta Csíkot[2]. 1556-ban segédkezett Izabella magyar királyné és János Zsigmond Erdélybe visszahozatalánál, végigrabolva ez alkalommal Erdélyt[2]. A törököknek sem tetszett a lengyel fennhatóságot elismerő fejedelem uralkodása, így 1555-ben Konstantinápolyba rendelték. Lăpușneanu azonban nem ment el, hanem pénzt küldött és sikerült megvásárolnia a Porta jóindulatát. Amikor azt hitte, hogy uralkodását megszilárdította, egy udvaronca, a Zsarnok-nak (Despot) nevezett Iacob Heraclides, megfosztotta a tróntól.

Második uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután Iacob Heraclidest 1563-ban V. (Tomșa) István megölte és rövid időre átvette az uralkodást, Lăpușneanunak sikerül visszaszereznie a trónt. Ennek érdekében több mint 200 000 aranyat fizetett a törököknek és polgárháborút robbantott ki a bojárok által támogatott István ellen. A Lăpușneanut támogató török és tatár csapatok kifosztották az országot. István Lengyelországba menekült, de a lengyelek elfogták, és Lembergben lefejezték. Lăpușneanu megbocsátást ígért az ellenséges bojároknak, de hatalma megerősítése után ebédre hívta őket, és zsoldosaival sokukat lemészároltatta. Mivel Lăpușneanut a törökök juttatták hatalomra, engedelmeskednie kellett nekik, így le kellett romboltatnia a várakat, hogy az ország védelemre képtelen legyen. Lăpușneanu fát hordatott a várakba és felgyújtatta, ami azonban nem okozott olyan komoly kárt, mint a teljes lerombolás. Székhelyét pedig Szucsáváról Jászvásárra tette át[2].

1568-ban Lăpușneanu súlyosan megbetegedett és azt kérte, hogy amikor közeledik halála órája, szerzetes akar lenni. Amikor elvesztette öntudatát, közeli emberei szerzetesség szenteltették, Lăpușneanut azonban magához tért, és szörnyű haragra gerjedt. A hagyomány szerint azt mondta a bojároknak: „ha felkelendek innen, sokatokat felszentelem én is”. Úgy tartják, hogy a bojárok, félve a fenyegetés beteljesítésétől, 1568. május 5-én megmérgezték. Más források szerint felesége, a lengyel Roxanda tette ezt[2]. Az általa alapított slatinai kolostorban van eltemetve, feleségével (aki Petru Rareș fejedelem lánya volt) és két lányával együtt.

Moldva Lăpușneanu idejében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lăpușneanu jó kapcsolatokat tartott fenn Erdéllyel. Kolostorainak kifestésére velencei mestereket hozatott, de pénzt adott az Athosz-hegyi kolostorok, illetve az ilyvói ortodox templom díszítésére is. Ő volt az, aki az ország székhelyét Iași-ba helyezte át.

Lăpușneanu a román irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Costache Negruzzi egy novellát írt Lăpușneanu uralkodásáról, ez először 1840-ben jelent meg a Dacia Literară című román folyóiratban, amelynek főszerkesztője Mihail Kogălniceanu volt.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://datarule.virtbox.ru/moldova.html
  2. ^ a b c d Bokor József (szerk.). Moldva, A Pallas nagy lexikona. Budapest: Arcanum FolioNET Kft.. ISBN 963-85923-2-X (1998). Hozzáférés ideje: 2007. január 11. 

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bicsok Zoltán - Orbán Zsolt: Mică Enciclopedie de Istoria Română, Csíkszereda, 2001.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
I. János
Moldvai fejedelem
15521561
Moldva címere
Következő uralkodó:
II. János
Előző uralkodó:
VII. István
Moldvai fejedelem
15641568
Moldva címere
Következő uralkodó:
IV. Bogdán