IV. Mehmed oszmán szultán
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| IV. Mehmed Oszmán szultán |
|
 |
|
|
|
|
| Uralkodási ideje 1648. augusztus 8. – 1687. november 8. |
|
| Elődje | Ibrahim |
| Utódja | II. Szulejmán |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1642. január 2. Isztanbul |
| Elhunyt | 1693. január 6. (51 évesen) Edirne |
 |
|
IV. Mehmed (1642. január 2. – 1693. január 6.), Ibrahim fia és az Oszmán Birodalom szultánja volt 1648 és 1687 között.
[szerkesztés] Élete
Úgy ismert a történelemben, mint Mehmed Avci (a vadász), mivel nagyon szeretett vadászni. A trón ugyan már apja letétele után, 1648-ban szállt reá, de nagykorúságáig mások kormányoztak nevében. 1656-ban maga vette át az uralkodást, de akkor is csak báb volt környezetének kezében és a pompa meg bujaság rabja. Alatta a török birodalom mind jobban lecsúszott a hanyatlás lejtőjén, uralkodásának idején rázták le a lengyelek (III. Sobieski János) és a magyarok a török igát. 1657-ben megtámadta Erdélyt, utána a Habsburg Birodalomnak üzent hadat. Seregei súlyos vereséget szenvedtek a szentgotthárdi csatában, de mivel az osztrákok nem akarták folytatni a háborút, egy számára előnyös békét kötöttek. 1672-76-os lengyelországi háborúban vereséget szenvedett. A háborút azzal a céllal indította, hogy elfoglalja Ukrajnát, miután annak lengyel részébe vezetett hadjárata nem sikerült, az új nagyvezír, Kara Musztafa az orosz uralom alatt álló országrészbe vezetett háborút, amely hasonló kudarccal zárult, mint a lengyelországi.
Uralkodása elején ugyan erélyes vezérei, a Köprülük még egyszer diadalra juttatták a félhold hatalmát, a török hatalom végleges hanyatlását nem gátolták meg. Mehmed végzetes hibát követett el, amikor hallgatott Kara Musztafa javaslatára, amely nem körültekintően felelevenítette a szulejmáni tervet, a császárváros megkaparintását. Bécs alatt a török kudarcot vallott (1683), Budavár elveszett (1686) és a harsányi (mohácsi) csatában 1687-ben nagy vereséget szenvedtek a törökök, a velenceiek pedig tengeren győzedelmeskedtek. Oroszországgal szemben viszont némi sikert elkönyvelhetett, mert az oroszok, a Szent Liga tagjaként három hadjáratot indítottak a Krím ellen, de a tatárok és a törökök visszaverték. Ez viszont nem ellensúlyozta a nagy vereségeket, melyek olyan nagy elégedetlenséget keltettek, hogy a fővárosban Szulejmán nagyvezírt megölték, a sereg pedig Mehmed szultánt börtönbe vetette (ahol 1693. január 6-án meghalt) és öccsét, II. Szulejmánt emelte helyébe a trónra.
| Elődje: Ibrahim |
|
Utódja: II. Szulejmán |
|
||||||||||||||||
