IV. Gottfried alsó-lotaringiai herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IV. Gottfried
alsó-lotaringiai herceg, antwerpeni őrgróf
Uralkodási ideje
(1069 – 1076)
ElődjeIII. Gottfried
UtódjaKonrád
Életrajzi adatok
UralkodóházArdennek–Verdun-ház
Született1025/40
nem ismert
Elhunyt1076. február 26.
Vlaardingen, Antwerpen közelében
NyughelyeVerduni katedrális
ÉdesapjaIII. Gottfried
ÉdesanyjaDoda
Testvére(i)Ida lotaringiai hercegnő
HázastársaMatilda Signora di Canossa
GyermekeiBeatrix
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Gottfried témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Púpos Gottfried (1025/1040 k. – 1076. február 26.) középkori nemesúr, a Német-római Birodalomhoz tartozó Lotaringiai Hercegség ura IV. Gottfried néven.

Élete[szerkesztés]

Apja III. Gottfried, anyja Gottfried első felesége, Doda (v. Guota/Uoda). Születési éve bizonytalan, mivel közvetlen információ nem maradt fenn, de apja valamikor az 1000/1020 években született.[1]

Apja halála után 1069-ben IV. Henrik német király nevezte ki IV. Gottfried néven Alsó-Lotaringia hercegévé és Verdun grófjává. Szintén 1069-ben házasodott (ld. lent). 1072-ben Toszkánába utazott, hogy feleségéhez csatlakozzon, de 1073-ban egymaga visszatért Lotaringiába.[2] 1074-ben fegyvereseket adott IV. Henriknek a szászok elleni küzdelmekhez, amivel kivívta a pápa, VII. Gergely rosszallását (aki Henrik ellen küzdött az invesztitúraharcban).

Gottfried neve feltűnik azon a listán, amely állítólag azon német nemeseket sorolta fel, akik a 1076. január 24-ei wormsi birodalmi gyűlésen le akarták mondatni Gergely pápát. Gottfried ezen felül vállalkozott arra, hogy sereget vezet Rómába, hogy a pápát elkergesse. Nem sokkal ezután, 1076. február 26-án[3] Antwerpen közelében meggyilkolták, feltehetőleg I. Róbert flamand gróf utasítására.[4] Mivel csak lánygyermeke született, ezért unokaöccsét, Gottfried de Boulogne-t nevezte ki örökösének Alsó-Lotaringia trónjára.[5]

Családja és leszármazottai[szerkesztés]

Felesége, Matilda, Canossa úrnője és Toszkána grófnője (1046, Mantua - Bondeno de' Roncovi, 1115. július 24.), Bonifác toszkán őrgróf és második felesége, Beatrix felső-lotaringiai hercegnő lánya. Gottfried és Matilda eljegyzését 1055-ben kötötték, feltehetően amikor Matilda anyja hozzáment Gottfried apjához[6] (mindkettejüknek ez volt a második házassága, amely 1054-ben, Mantuában történet).[7]

1069-ben Gottfried és Matilda közösen adományt tett a Saint-Hubert des Ardennes apátság javára,[8] de Matilda 1070-ben visszatért Toszkánába.[2] A házassági problémákat feltehetően az is súlyosbította, hogy férj és feleség ellentétes oldalt támogatott az egyre súlyosbodó konfliktusban a császárság és az egyház között. Matilda anyja 1076-os halála után egyedül örökölte annak birtokait és címeit, 1078-tól kezdve mint "dux et marchesa", azaz hercegnő és grófnő uralkodott.[9] Matilda VII. Gergely pápa egyik legkitartóbb és leghűségesebb támogatója volt és megpróbált közvetíteni a pápa és IV. Henrik között. Utóbbi 1077-es itáliai látogatása során Canossa várában fogadta a pápát.

1081-ben Matilda minden birtokát és vagyonát az egyházra hagyta, amelytől életfogytiglani hűbérbirtokként azokat visszakapta, de a birtokok jövedelmének nagy része így is a pápai kincstárat gazdagította.[10] IV. Henrik végül 1085-ben Matilda összes lotaringiai birtokát (amelyet anyjától örökölt) elkobozta, Metz városát elfoglalta és támogatásáért cserébe Thierry verduni püspöknek adta.[11] 1089-ben Matilda titokban újra házasodott, második férje II. Welf bajor herceg volt, de 1095 nyarán elváltak.[12]

1091-ben Matilda megkísérelte fogságba ejteni az ismét Itáliába látogató IV. Henriket, de a terv meghiúsult Ugo d'Este (Matilda apósának féltestvére) árulása miatt.[13] IV. Henrik ekkor üldözőbe vette Matildát és katonáit, akikre 1091-ben Tresenta mellett vereséget mért.[14] A császár 1092-ben ostrom alá vette Monteveglio kastályát, de még abban az évben visszavonult Veronába, miután serege vereséget szenvedett a Canossa melletti Maddona della Battaglia-nál vívott ütközetben.[13] Matilda végül Mantova kivételével minden elvesztett birtokát visszaszerezte, amikor Henrik 1097-ben visszatért Németországba és 1098 közepén győzedelmesen bevonult Toszkánába.[15] 1102. november 17-én megerősítette az egyháznak tett adományát és az oklevél szövege az egyik római templomban, márványtáblára vésve, ma is látható.[16]

Henrik utóda, V. Henrik 1111. május 6-án Bianello városában itáliai alkirálynak és a liguriai tartomány kormányzójának nevezte ki (amely nagyjából egybeesik a toszkánai egyházmegyével), valamint visszaadta neki 1081-ben elkobzott birtokait. 1115. július 24-én halt meg.[17]

Gottfried és Matilda házasságából egy gyermek született.

  • Beatrix (kb. 1070/71 - 1071. augusztus 29. előtt) Létezésére egy utalás, hogy anyai nagyanyja, Beatrix lotaringiai hercegnő adományt tett két férje és unokája ("neptis") javára.[18]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ A "Chronicle of Alberic de Trois-Fontaines" krónika mint "Godefridus Gibbosus" említi, mint II. Szakállas Gottfried fiát ("dux Bullonii Godefridus Magnus..dictus…Barbatus"), és azt is hozzáteszi, hogy alacsony és púpos volt, de testi hibái ellenére roppant akaratereje volt ("corpore exiguous tamen animo eximius"). Forrás: Chronica Albrici Monachi Trium Fontium 1070, Pertz, G. H. (ed.) Monumenta Germaniæ Historica SS XXIII, p. 797.
  2. ↑ a b Poull, G. (1994) La Maison souveraine et ducale de Bar (Presses Universitaires de Nancy)., p. 46.
  3. ↑ L'obituaire de la cathédrale de Saint-Lambert de Liège, p. 28.
  4. ↑ Lamberti Annales 1076, MGH SS V, p. 243.
  5. ↑ A "Chronicle of Alberic de Trois-Fontaines" jegyezte fel halálát, illetve temetését Verdun katedrálisában. Forrás: Chronica Albrici Monachi Trium Fontium 1076, MGH SS XXIII, p. 798.
  6. ↑ Poull (1994), p. 45.
  7. ↑ Az "Annalista Saxo" mindkét házasságát feljegyezte leszármazásával együtt: "Machtildis filia Beatricis ex Bonifacio marchione de Langobardia". Forrás: Annalista Saxo Cronica, Pertz, G. H. (ed.) MGH SS VI, pp. 542-777
  8. ↑ Chronicon Sancti Huberti Andaginensis, MGH, SS, t. VIII, pp. 580-3, cited in Poull (1994), p. 46.
  9. ↑ Poull (1994), p. 48.
  10. ↑ Poull (1994), p. 54.
  11. ↑ Poull (1994), p. 55.
  12. ↑ A "Chronicon of Bernold" jegyezte fel "dux Mathildis filia Bonifacii marchionis, sed vidua Gotefridi ducis" és "Welfoni duci filio Welfonis ducis" házasságát. Forrás: Bernoldi Chronicon 1089, MGH SS V, p. 449.
  13. ↑ a b Poull (1994), p. 57.
  14. ↑ Runciman (1978), Vol. 1, p. 101.
  15. ↑ Poull (1994), p. 59.
  16. ↑ Poull (1994), p. 60.
  17. ↑ Az "Annales Cremonenses" jegyezte fel 1115-ben "comitissa Matildis" halálát. Forrás: Annales Cremonenses 1115, MGH SS XXXI, p. 3. A "Cronica of Sicardi Bishop of Cremona" szerint a San Benedetto di Polirone monostorban temették el, amit apja kibővített ("comitissa Matildis" "aput ecclesiam sancti Benedicti inter Padum et Lironem quam Teutaldus avus construxerat et Bonifacius pater eius ampliaverat"). Forrás: Sicardi Episcopi Cremonensis Cronica 1115, MGH SS XXXI, p. 162.
  18. ↑ Memorie della gran Contessa Matilda, restituita alla patria lucchese da Francesco Maria Fiorentini. Seconda edizione da Gian Domenico Mansi (Lucca, 1756), pp. 86-89, cited in Poull (1994), p. 74.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előző uralkodó:
III. Gottfried
Alsó-Lotaringia hercege
1069 – 1076		Alsó-Lotaringia címere
 Következő uralkodó:
Konrád
Előző uralkodó:
(III. lotaringiai) Gottfried
Antwerpeni őrgróf
1069 - 1076		Antwerpen város jelenlegi címere
 Következő uralkodó:
Bouillon Gottfried
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=IV._Gottfried_alsó-lotaringiai_herceg&oldid=27042354”