INI

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az INI fájlformátum különböző számítógépes platformon elterjedt formátuma a konfigurációs fájloknak. Az INI egyszerű szöveges állomány, mely szekciókra osztott kulcs-érték párokat tartalmaz.

Az MS-DOS és a 16 bites korai Windows rendszerektől egészen a Windows ME verzióig az INI fájlformátum volt a rendszer, a driverek, boot, stb. elsődleges konfigurációs háttere. Az alkalmazások körében is az INI volt a legnépszerűbb az egyedi beállítások tárolásánál.

A Microsoft a Windows NT-vel vezette be a registryt, amely már nem szövegesen tárolja a rendszer, a felhasználók és az alkalmazások konfigurációit. A későbbi Windows rendszerek szintén a registryt használják, de a .NET-re épülő alkalmazások körében gyakoriak az XML alapú megoldások is.

Az „INI fájl” elnevezés a leggyakrabban alkalmazott kiterjeszésből (.INI) származik, ami az „initialization”, vagy „inicializáció” rövidítése. Elterjedt kiterjesztések még a .CFG, .conf és a .txt.

A Linux (és más Unix) rendszerek, illetve a platform-független szoftverek szintén használják a konfigurációiknál. Szövegesen olvasható, géppel is könnyen értelmezhető, ami nagyban hozzájárult a széleskörű elterjedéséhez.

Formátum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tulajdonságok (property)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az INI fájlok alapelemei a tulajdonságok vagy propertyk. minden tulajdonság egy kulcs és egy érték rendezett párjából áll, egyenlőségjellel (=) elválasztva.

kulcs=érték

Szekciók (section)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tulajdonságokat szabadon lehet ún. szekciókba csoportosítani. A szekciók neve tetszőleges lehet, szögletes zárójelek közé kell egy sorba írni ([ és ]). Minden ez után leírt tulajdonság az adott szekcióhoz tartozik. A szekció végét implicit módon a következő szekció megadása jelzi, minthogy nincs explicit szekció vége jel, ugyanis az INI-ben nem lehet a szekciókat egymásba ágyazni.

[szekciónév]
a=1
b=2

Nagybetű, kisbetű[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Windows implementációja nem tesz különbséget a nagy- és kisbetűk között.[1]

Kommentek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sor elejére írt pontosvessző (;) kommentet jelöl, az értelmező figyelmen kívül hagyja a sort.

; comment text

Egyéb változatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az INI formátum nincs pontosan definiálva, nincs szabványa. Számos program, vagy INI értelmező szabadon kezelheti az egyes nyelvi elemeket.

Üres sorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kezdetleges INI-feldolgozóknál előfordulhat, hogy nem engedélyezettek az üres sorok. Egy sor vagy szekciódefiníció, vagy tulajdonság, vagy komment kell, hogy legyen.

Kommentek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Létezik olyan megvalósítás, ahol a sor-kommentet a szriptnyelvekhez hasonlóan a kettőskereszt (#) jelöli.

Egyes implementációkban a komment bárhol kezdőthet egy sorban, ahol a pontosvessző jelöli. Máshol (pl. a Windows GetPrivateProfileString rendszerhívása) az egész sornak kommentnek kell lennie.

Azonos kulcsnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb megvalósítás nem engedi meg, hogy egy szekción belül egy kulcsnév többször előforduljon. A második előfordulás vagy az értelmezés megszakítását, vagy a tulajdonság figyelmen kívül hagyását, vagy az előző előfordulás felülírását eredményezheti. Néhány program megengedheti a névismélődést, ún. multi-valued properties formájában.

Escape karakterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az escape karaktereket legelterjedtebben a visszaper (\) karakterrel használhatjuk.

Általános escape szekvenciák
Szekvencia Jelentés
\\ \ (egyszerű visszaper, escape-eli az escape karaktert)
\0 Null karakter
\a Bell/Rendszercsengő
\b Backspace/visszatörlés, ritkán Bell karakter
\t Tabulátor
\r Kocsi vissza
\n Újsor karakter
\; Pontosvessző
\# Kettőskereszt
\= Egyenlőségjel
\: Kettőspont
\x???? Unicode karakter hexadecimálisan megadva (????)

Globális tulajdonságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Opcionálisan globális tulajdonságok is értelmezhetőek, ha a szekciódefiníciók előtt lettek deklarálva.[2]

Hierarchia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Habár az INI formátum nem hierarchikus, bizonyos névkonvenciók alkalmazásával lehet a szekciók között látszólagos hierarchiát alkalmazni. Ha az A szekció része a B alszekció, melynek része a C al-alszekció, akkor például a [A.B.C] szekciómegjelöléssel ez a hiányzó funkció helyettesíthető (ezt alklamazza pl. a Windows xstart.ini állománya). Használatos még a [A\B\C] és a [A] szekció, B,C,P = V kulcs-érték pár konvenció is.

Nincs rá szabvány, így nem egyértelmű, hogy egy adott modul, amelyik ezen megközelítések valamelyikét alkalmazza, az alkalmazásfejlesztőre bízza az álhierarchia ilyen jellegű megvalósítását, vagy saját maga, a névkonvenciók alapján eleve egy hierarchikus hozzáférést biztosít a tárolt tulajdonságokhoz.

Kulcs-érték elválasztó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány implementáció kettőspontot (:) használ kulcs-érték elválasztónak (az egyenlőségjel helyett).

Whitespace[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A whitespace értelmezése különböző. A legtöbb modul figyelmen kívül hagyja az elválasztó karakter körüli szóközöket, némely még az értékeken belül is (ilyen esetben például a „host name” és a „hostname” jelentése megegyezik). De előfordulhat, hogy egy feldolgozó minden karaktert figyelembe vesz az egyenlőségjeltől a sorvégéig.

Példa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következő fiktív példa két szekciót tartalmaz: az első a szoftver felhasználójának adatait, a második pedig a használt adatbázis-kapcsolatot. A kommentek az utolsó módosítást, illetve a szervereléréshez szóló javaslatot tartalmazzák.

; last modified 1 April 2001 by John Doe
[owner]
name=John Doe
organization=Acme Widgets Inc.
 
[database]
; use IP address in case network name resolution is not working
server=192.0.2.62     
port=143
file="payroll.dat"

INI fájlok feldolgozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Windows Profile APIján keresztül lehetőséget ad INI fájlok írására és olvasására. Például a GetPrivateProfileString függvény a megadott INI fájl megadott szekciójából egy sztringet (karakterláncot) ad vissza.

A következő C program azt mutatja be, hogy hogyan lehet sztringet, illetve egész számot kiolvasni a fenti INI példafájlból:

#include <windows.h>
 
int main(int argc, _TCHAR *argv[])
{
  _TCHAR dbserver[1000];
  int dbport;
  GetPrivateProfileString("database", "server", "127.0.0.1", dbserver, sizeof(dbserver),
                          ".\\dbsettings.ini");
  dbport = GetPrivateProfileInt("database", "port", 143, ".\\dbsettings.ini");
  // N.B. WritePrivateProfileInt() does not exist
  return 0;
}

A Python standard könyvtárának configparser modulja, a PHP parse_ini_file függvénye, a Ruby környezetben pedig a inifile gem végzi az INI fájlok feldolgozását.

A C++ nyelvhez többek közt a Qt library nyújt platformfüggetlen INI-feldolgozást a QSettings osztályon keresztül.

QSettings settings("dbsettings.ini", QSettings::IniFormat);
settings.beginGroup("database");
settings.setValue("server", "192.0.2.62");
settings.endGroup();

Alternatívák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Konfiguráció tárolására a Windows a registryt javasolja, de ezen kívül más leírónyelvek, mint pl. az XML, JSON, YML, vagy egyszerű adatbázisok, mint az SQLite is használhatóak.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. GetPrivateProfileString function. Microsoft Developer Network. Microsoft. (Hozzáférés: 2012. június 2.)
  2. Apache Documentation for org.apache.commons.configuration.HierarchicalINIConfiguration, The Apache Software Foundation

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az INI file című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]