IMS
Az IMS szerkezetépítési módszer Branko Žeželj belgrádi mérnök által kifejlesztett feszített-vasbeton technológia. A módszer elnevezését a fejlesztő mérnök munkahelye elnevezésének betűiből képezték (Institut za ispitivanje materijala – Anyagvizsgáló Intézet).[1]
Építéstechnológia[szerkesztés]
Az előre gyártott vasbeton pilléreket a helyszínen felállították, majd megtámasztották. Az építési helyszínen szintenként egy, kettő vagy négy elemből álló előre gyártott üreges vasbeton födémelemeket emeltek be és állványzattal alátámasztották. A rendszer tartószerkezeti szempontból egyik legfontosabb eleme a feszítőpászma. Ezek számára feszítőcsatornákat képeztek ki az elemekben. A panelok és az oszlopok közötti részt és az egyéb panelcsatlakozási hézagokat gyorsan kötő, nagy szilárdságú, úgynevezett PU (poliuretán) pasztával öntötték ki, miután a pászmákat (feszítőkábeleket) elhelyezték. Végül külön erre a célra kialakított berendezéssel megfeszítették azokat.
A lefeszített felső kábelek segítségével, statikailag többtámaszú tartóként funkcionáló födémtárcsákat alakítottak ki. Az így létrejött szerkezet födémlemezeiben ébredő függőleges, hasznos és állandó terheket a feszítőerő hatására az oszlopok és a födémlemezek között fellépő súrlódási erők továbbítják a teherhordó oszlopoknak. A födémlemez–oszlop kapcsolatok rugalmasan nyomatékbírók, amelyek így vesznek részt a vázszerkezetek merevítésében is. A vázszerkezet tartószerkezeti szempontból egyes katasztrófák (például földrengések) esetén kifejezetten teherbíró.
Az IMS Magyarországon[szerkesztés]
Magyarországon 1990-ig 130 db IMS vázszerkezetű épület készült, zömmel Dél-Magyarországon, összesen kb. 380 ezer m² alapterülettel.[2] Legismertebb hazai példa azonban az 1974-ben, elsőként kivitelezett pécsi magasház. A köztudatban leginkább rossz állapota miatt ismert, ami az elmúlt időkben készített feltárások és szakvélemények alapján vélhetően korabeli kivitelezési hibáknak volt köszönhető.
A technológiával készült épületek közül számos esetben szükségessé vált a felújítás.[3] Ennek egyik módja az utólagos feszítés, amikor a megrongálódott, korrodálódott feszítőpászmákat újakra cserélik.[4] Hasonló módszerrel történt a pécsi magasház felújítása is, ebben az esetben az utólagos feszítés módszerét kombinálták az utólagos alátámasztással is, amikor a pillér-födém csatlakozás alsó födémoldali síkján a pillérhez rögzített korona feltéteket alkalmaztak. Esztétikai okokból ez olyan esetekben alkalmazható, amikor a koronát utólag eltakarják, például álmennyezettel.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Archivált másolat. [2012. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 25.)
- ↑ Az IMS vázszerkezetű épületek korróziós károsodása és megerősítése - PDF. docplayer.hu. (Hozzáférés: 2018. június 26.)
- ↑ A pécsi Kodály Zoltán Gimnázium honlapja. [2010. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 26.)
- ↑ A Dunántúli Napló cikke - IMS-iskolák: káosz és életveszély. [2010. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 26.)