III. Henrik brabanti herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Henrik brabanti herceg
Brabant hercege, Lothier hercege
Uralkodási ideje
1248 – 1261
ElődjeII. Henrik brabanti herceg
UtódjaIV. Henrik brabanti herceg
Életrajzi adatok
UralkodóházBrabanti-ház
Született1231
Leuven
Elhunyt1261. február 28. (30 évesen)
Leuven
NyughelyeLeuven
ÉdesapjaII. Henrik brabanti herceg
ÉdesanyjaMária von Hohenstaufen
Testvére(i)
  • Henry I, Landgrave of Hesse
  • Beatrice of Brabant
  • Maria of Brabant, Duchess of Bavaria
  • Elizabeth of Brabant
  • Matilda of Brabant, Countess of Artois
HázastársaAlix de Bourgogne
GyermekeiHenrik, János, Gottfried, Mária
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Henrik brabanti herceg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

III. (Jóságos) Henrik brabanti herceg (1231 – 1261. február 28.) középkori nemesúr, 1248-tól Brabant és Lothier hercege.

Élete[szerkesztés]

Apja II. Henrik brabanti herceg, anyja Mária von Hohenstaufen.[1] 1233-tól Aachenben volt prépost, majd 1248-ban, apja halála után örökölte a hercegi címet.

A régóta vitatott hovatartozású Lothiert X. Alfonz kasztíliai és német király neki ítélte, aki egyben kinevezte a Német-Római Birodalom gondviselőjének. Alfonz adománya után III. Henrik volt az első, aki hivatalosan is a "Lotaringia és Brabant hercege" címet viselte.[2]

1251-ben megnősült, felesége Alix (vagy Adelaide, Aleyde) de Bourgogne. 1261-ben, szentföldi hadjáratra készülődve, Leuvenben halt meg.[3][4]

Családja[szerkesztés]

1251-ben vette feleségül Alix (vagy Adelaide, Aleyde, Aleidis) de Bourgogne burgundi hercegnőt (1233 – 1273. október 20.[5]), IV. Hugó burgundi herceg és Yolande de Dreux lányát.[6][7] Férje halála után Alix 1261 és 1268 között Brabant régense volt kiskorú fiai, Henrik, majd János nevében. Kiterjedt levelezést folytatott, többet között kapcsolatban állt Aquinói Szent Tamással is, aki egyik művét ("Epistola ad ducissam Brabantiae") neki ajánlotta.[8] A házasságból négy gyermek született:

  • Henrik (1251/52 – 1271),[9] születésétől fogva értelmi fogyatékos volt.[10] 9 éves korában IV. Henrik néven örökölte a hercegi címet, de 1267-ben Cambrai-ban lemondott öccse, János javára.[11] Anyai nagyapja 1269-ben Dijonba vitette, ahol a helyi Szt. István templom kánonja lett. 1257-ben eljegyezték Margit francia hercegnővel, IX. Lajos francia király és Marguerite de Provance lányával, de az eljegyzést a vőlegény elmebetegsége miatt megsemmisítették, majd a menyasszony később feleségül ment Henrik öccséhez, Jánoshoz.
  • János (Brüsszel, 1253 – Antwerpen, 1294),[9] 1267-ben bátyja lemondása után I. János néven örökölte a hercegi címet.
  • Gottfried (? – Kortrijk, 1302. július 11),[9] Aarschot és Vierzon ura, 1302-ben az aranysarkantyús csata során vesztette életét.
  • Mária (Leuven, 1260 – 1322. január 12.),[9] 1274-ben feleségül ment IX. Lajos fiához, Fülöphöz és 1275-ben francia királynévá koronázták.[12]


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Az Annales Parchenses feljegyzése utal rá: "filius eius [= II. Henrik] dux Heinricus tercius puer bone indolis", vagyis "(II. Henrik) fia, III. Henrik herceg, jó természetű gyermek". Idézi: Cawley
  2. ↑ Az Oude Kronik van Brabant jegyezte fel, hogy III. Henrik felvette a "ducem Lotharingie et Brabancie" címet. Idézi: Cawley.
  3. ↑ Obituaires de Sens Tome I.2, Abbaye de Maubuisson, p. 655.: ""Henricus dux Brebancie pater domine Marie regine Francie"", vagyis "Henrik brabanti herceg, Mária francia királyné apja". Idézi: Cawley
  4. ↑ Az Oude Kronik van Brabant 1260-ra teszi halálát: "Henricus Pius dux Lotharingie Brabancie", azaz "Jámbor Henrik lotaringiai és brabanti herceg". Idézi: Cawley
  5. ↑ Az Obituaires de Sens Tome I.2, Abbaye de Maubuisson, p. 656. feljegyezte: "domina Aalipdis ducissa Brabancie mater domine Marie ... regina Francie" (azaz "Aalipidis úrnő, brabanti hercegné, Mária francia királyné") halálát.
  6. ↑ Az Annales Parchenses 1253-ra teszi "Heinricus dux" és "filiam ducis Burgundie…Aeliden" (vagyis a burgundi herceg lánya, Aeliden) házasságát. Idézi: Cawley.
  7. ↑ Az Oude Kronik van Brabant is feljegyezte "Henricus tertius…in ducatu Lotharingie" és "Aleidem filiam Hugonis ducis Burgundie" házasságát. Idézi: Cawley.
  8. ↑ Sancti Thomae de Aquino: Epistola ad ducissam Brabantiae
  9. ↑ a b c d A Genealogia Ducum Brabantiæ Heredum Franciæ nevezte meg III. Henrik és Alix gyermekeit: "Henricum...Iohannem...Godefridum...et Mariam" (Henrik, János, Gottfried, és Mária). Idézi: Cawley
  10. ↑ A Genealogia Ducum Brabantiæ Heredum Franciæ szerint "fatuum et insensatum, debilem et deformem", azaz "bolond és érzéketlen, debil és deformált". Idézi: Cawley
  11. ↑ "Henricus primogenitus filius Henrici quondam ducis Brabantiæ magnæ memoriæ" ("Henrik, a legidősebb fia Henriknek, a nagyemlékezetű brabanti hercegnek") átruházta a brabanti hercegséghez való jogot "Joanni fratri suo secundo post ipsum genito" ("a második testvér Jánosnak, aki utána született") egy május 24-ére datált oklevélben. Forrás: Donationes Belgicæ, Liber I, CXXIV, p. 433. Idézi: Cawley
  12. ↑ A Gesta Philippi Tertia Francorum Regis jegyezte fel "die Martis infra octavas Assumptionis beatæ Mariæ...apud Vincenas" ("kedden, az áldott Szűz Mária mennybemenetelétől számított nyolcadik napon, Vincennesben") "Philippus rex Franciæ" ("Fülöp francia király") és "Mariam...filiam Henrici quondam ducis Brabantiæ ex filia ducis Hugonis Burgundiæ et sororem Joannis tunc Brabantiæ ducis" ("Mária...Henrik brabant herceg és Hugó burgundi herceg lányának lánya és János brabanti herceg nővére") házasságát. Idézi: Cawley

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Henry III, Duke of Brabant című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előző uralkodó:
VI. Henrik
Alsó-Lotaringia hercege
1248 – 1261		Alsó-Lotaringia címere
 Következő uralkodó:
VIII. Henrik
Előző uralkodó:
II. Henrik brabanti herceg
Brabant hercege
1248 – 1261		A brabanti hercegek címere
 Következő uralkodó:
IV. Henrik brabanti herceg
Előző uralkodó:
II. Henrik brabanti herceg
Leuveni gróf
1248 – 1261		A leuveni grófok címere
 Következő uralkodó:
IV. Henrik brabanti herceg
Előző uralkodó:
II. Henrik brabanti herceg
Antwerpeni őrgróf
1248 – 1261		Antwerpen város jelenlegi címere
 Következő uralkodó:
IV. Henrik brabanti herceg
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=III._Henrik_brabanti_herceg&oldid=23450196”