III. Dirk holland gróf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Dirk

Holland grófja
Uralkodási ideje
993 1039
ElődjeArnulf
UtódjaIV. Dirk
Életrajzi adatok
UralkodóházHouse of Holland
Született982[1]
Elhunyt1039. május 27. (56-57 évesen)
Egmond aan den Hoef
NyughelyeEgmond
ÉdesapjaArnulf, Count of Holland
ÉdesanyjaLutgardis of Luxemburg
Testvére(i)Adelina of Holland
HázastársaOthelindis († 1044)
Gyermekei
  • Dirk IV, Count of Holland
  • Floris I, Count of Holland
  • Swanhilde van Hollant
  • Bertrade van Hollant
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Dirk témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

III. Dirk (9891039. május 27.) (Diederik, Theodoric néven is szerepel) a mai Hollandia központi részének uralkodó grófja, aki a Német-Római Birodalmon belül meglehetős szuverenitással rendelkezett. 1030 körül valószínűleg zarándokúton járt a Szentföldön, ezért kaphatta Hierosolymita melléknevét.

A grófság[szerkesztés]

A tartományt ebben a korban Nyugat-Frízföldnek nevezték, csak később, 1101-ben említik először a Holland néven. Utóbb viszont a grófi dinasztiával kapcsolatosan visszamenőleg is inkább a Holland grófja elnevezés a használatos. (A magyar nyelvben az egész későbbi ország erről a tartományról kapta elnevezését, más nyelveken ez nem így van.) A korabeli grófság területét körülbelül a jelenlegi Dél-Holland és Észak-Holland tartományok fedik le.

A terület földrajzi viszonyai alapvetően különböztek a jelenlegiektől: mocsaras, az áradások által gyakran elöntött vidék volt, ritka lakossággal a dűnéken és a folyóparti magaslatokon.

Élete[szerkesztés]

Apja Arnulf gróf volt, anyja Luxemburgi Luitgard. Apja 993-ban a Winkel mellett fríz felkelőkkel vívott csatában elesett, ezért 1005-ig, nagykorúvá válásáig anyja régensként uralkodott helyette. A későbbiekben is támaszkodott anyja kapcsolataira: egy újabb fríz lázadás megfékezéséhez anyja sógora, II. Henrik német-római császár nyújtott támogatást. A német sereg Utrechtből hajókkal érkezett a helyszínre.

Konfliktus a császárral

A grófság területén fontos kereskedelmi útvonalak haladtak át, különösen Tiel, későbbi Hanzaváros és Anglia között. Három közeli egyházi hatalmasság, Utrecht, Köln és Trier püspökei is meg szerették volna szerezni a területet.

III. Dirk azonban erődítményt építtetett Vlaardingennél, fríz lakosokat telepített erre a stratégiai fontosságú helyre és vámot kezdett szedni az ott áthaladni kénytelen kereskedőktől. Erre nem volt engedélye a császártól, ezért II. Henrik a kereskedők panasza nyomán hadjáratot indított ellene.

A II. Gotfrid, Alsó-Lotaringia hercege által vezetett lovagi hadakat azonban Dirk főleg fríz csapatai, a mocsaras terep ismeretét kihasználva, tönkreverték a vlaaardingeni csatában. A győzelem nyomán Dirk megtarthatta birtokait, és folytatta az adószedést is.

Családja

III. Dirk Othelindist, I. Bernát szász herceg lányát vette feleségül. Dirk nevű fia IV. Dirk néven követte őt a grófság élén, majd annak halála után másik fia, I. Floris következett.

III. Dirk halála után, 1039-ben felesége visszatért Szászországba, ahol 1044-ben hunyt el. A gróf hamvait az I. Dirk által alapított egmondi apátságban temették el.

Irodalom[szerkesztés]

  • Thimo de Nijs en Eelco Beukers, 'Geschiedenis van Holland', Part I: 'Tot 1572' (Hilversum 2002)
  • Encyclopedia: Grote Winkler Prins
  • Ancestral Roots of Certain American Colonists Who Came to America Before 1700 by Frederick Lewis Weis, Line 100A-21
  • Cordfunke, 'Graven en Gravinnen van het Hollandse Huis' (1991)
  • Count Holland and Frisia, Chapter 2. COUNTS OF HOLLAND (900)-1299


Előző uralkodó:
Arnulf
Holland grófja
9931039
Következő uralkodó:
IV. Dirk
  1. p15049.htm#i150483