III. Béla magyar király

III. Béla
III. Béla a trónon (metszet)
Magyar Királyság királya
III. Béla
Uralkodási ideje 1172. március 4. – 1196. április 23.
Koronázása	1173. január 13.[forrás?]
Elődje	III. István
Utódja	Imre
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Árpád-ház
Született	1148
Elhunyt	1196. április 24. (48 évesen)
Nyughelye	Székesfehérvár 1848-tól Mátyás-templom, Budapest
Házastársa	1. Châtillon Anna
Házastársa	2. Capet Margit
Gyermekei	1. Imre Konstancia 2. András István Salamon Margit ismeretlen nevű leány
Édesapja	II. Géza
Édesanyja	Eufrozina

III. Béla (1148-1149 körül született – 1196. április 24.), Árpád-házi magyar király, uralkodott 1172-től haláláig.

Életrajza

A század kilenc Árpád-házi uralkodója közül talán a legjelentősebb volt. Apja II. Géza magyar király, anyja Eufrozina kijevi hercegnő volt. 1161 körül horváth-dalmát herceg lett, de mivel apja első fia, III. István volt a trónörökös, Bélának az a szerep jutott, hogy Magyarország és Bizánc között a kapcsolatot szorosabbra fűzze. Ennek érdekében – és a két ország 1163-ban kötött szövetségének zálogaként – a bizánci udvarba költözött, felvette az Alexiosz nevet és eljegyezték a bizánci császár Mária nevű leányával. Új méltóságot létesítettek kedvéért, így ő lett a császár után következő második ember, a deszpotész, majd 1165-ben ünnepélyesen a Bizánci Császárság trónörökösének nyilvánították.

III. Béla megalapítja a szentgotthárdi apátságot (Dorffmaister István)

I. Mánuel bizánci császárnak később azonban fia született, ezért Bélát megfosztották méltóságától, jegyességét felbontották. Kárpótlásul I. Mánuel feleségének féltestvérét, Châtillon Anna antiochiai hercegnőt vehette feleségül 1170-ben. Mánuel oldalán harcolt testvére, III. István ellen.

Bátyja, egyes feltételezések szerint mérgezés miatt bekövetkezett halála (1172. március 4.) után hívei neki ajánlották fel a trónt. 1172 tavaszán hazaérkezve szembesült azzal, hogy a Bizánchoz fűződő kapcsolatai miatt nem egységes a támogatottsága. Egyesek – így saját anyja is – öccsét, Gézát látták volna szívesen a trónon, ezért Béla félreállította testvérét: miután Géza fellázadt, börtönbe záratta.

A kalocsai érsek 1173 januárjában koronázta meg. 1176-ban csapatokat küldött I. Mánuel császár megsegítésére Ampud nádor és a Rátót nembeli Leusták erdélyi vajda vezérletével. A bizánciak a magyar és más támogatás ellenére elbuktak a müriokephaloni ütközetben. Szövetsége a Bizánci Császársággal I. Mánuel haláláig fennállt.

Uralkodása

Uralkodása során mindvégig következetes pápabarát politikát folytatott, amely eredményeképpen megszerezte a főpapság támogatását. Erősödtek az ország nyugati kapcsolatai, Béla idejében mind többen tanulhattak külföldi egyetemeken – így a rejtélyes sorsú krónikás, Anonymus. A francia-magyar kapcsolatok erősödését jelzi a ciszterci rend magyarországi szerepének erősödése (a franciaországi anyakolostorokra támaszkodva) is, akiknek III. Béla széles kiváltságokat biztosított a már meglévő és az újonnan alapított apátságoknak (Cikádor, Pilis, Pásztó, Zirc, Szentgotthárd).

III. Béla magyar király és feleségének Antiochiai (Chatillon) Annának sírja Budapesten, a Nagyboldogasszony (Mátyás) templomban, (I. Szentháromság tér)

1181-ben elrendelte, hogy minden elé kerülő ügyet foglaljanak írásba – ez volt a magyar hivatalos írásbeliség kezdete, ugyanakkor elrendelte a királyi kancellária felállítását, aminek feladata a központi hatalom okmányainak kezelése lett. Országlása alatt keletkezett legrégebbi összefüggő magyar nyelvemlékünk, a Halotti beszéd és könyörgés, továbbá a legrégebbi magyar uralkodói jövedelem-összeírás, s a legrégebbi magyar történeti mű, a Gesta Hungarorum.

A Bécsi Képes Krónika iniciáléja (III. Béla király)

Kettős kereszt III. Béla magyar király címere

Sikeres külpolitikát folytatott: visszaszerezte Bizánctól az 1160-as években elfoglalt területeket. Mánuel 1180-ban bekövetkezett haláláig hű szövetségese volt a császárnak, utána azonban megszállta Dalmáciát, majd megvédte Zárát a velenceiektől. 1186-ban újranősült, második felesége Capet Margit, Fülöp Ágost francia király testvére lett. 1188-ban elfoglalta Halicsot, ám ezt hamarosan kénytelen volt feladni. 1189-ben Barbarossa Frigyes látogatásakor kiengedte Gézát, aki csatlakozott a keresztesek seregéhez. Frigyest olyan pompás vendéglátással fogadta, hogy a császár fia később a palermói palota freskóján is megemlékezett a magyarországi látogatásról. 1192-ben az ő szorgalmazására avatták szentté I. László királyt. A központi hatalom megerősítése érdekében állandó királyi kancelláriát hozott létre.

Imre fiát annak nyolcéves korában hivatalos trónörökösként megkoronáztatja. András fiát keresztes hadjárat vezetésére szólította fel végrendeletében, a trónt pedig idősebb fiára, Imrére hagyta. Béla idejében tűnt fel először a jelenlegi címerünkben is megtalálható kettős kereszt. Szintén uralkodása idejére esik a Magyar Szent Korona két darabból készítésének elméletét támogatók szerint a mai formájának kialakulása, a latin és a görög korona összeszerelése által. A Magyar Királyság III. Béla uralkodása alatt elismert európai nagyhatalommá fejlődött, erős, független központi irányítással. Székesfehérváron, a bazilikában temették el, sírjára csak 1848. december 12-én bukkantak rá. Az Árpád-házi uralkodók közül az ő sírja az egyetlen, amit hitelesen feltártak. Hamvait később a budapesti Mátyás-templomban helyezték el.

Családja

1163-tól 1169-ig I. Mánuel bizánci császár lányával Máriával járt jegyben, az eljegyzést azonban 1169-ben felbontották. Kétszer nősült, első feleségét a Magyarországon Annaként ismert Châtillon Ágnest (1154-1184), Konstancia antiochiai fejedelemnő és Châtillon Rajnald keresztes lovag lányát 1172-ben vette el. Második feleségét, Margit francia hercegnőt (1157-1197), VII. Lajos francia király és Kasztíliai Konstancia lányát, II. Henrik angol király legidősebb fiának, Henriknek özvegyét 1186-ban vette el. Gyermekei csak az első házasságából születtek:

1. Imre magyar király
2. Margit királyi hercegnő, II. Izsák bizánci császár felesége
3. II. András magyar király
4. Konstancia, I. Ottokár cseh király felesége

Sírja

A király testének lenyomata a síron.

Sírját 1848 decemberében tárták fel Érdy János vezetésével Székesfehérváron. Mellette volt felesége, Anna királyné, és a velük eltemetett ékszerek, jelvények. Az eredeti piszkei vörös mészkőből készült sírok Székesfehérváron vannak kiállítva. A sír különlegessége, hogy a király és királynő testlenyomata elszínezte a vörös színt fehérré. A csontvázat ma a budai Mátyás-templomban őrzik, a leletek pedig a Magyar Nemzeti Múzeumban láthatók.

Források

• III. Béla, a lovagkirály
• Árpád-kori Történelem
• Magyar életrajzi lexikon

Külső hivatkozások

Előző uralkodó: III. István

Magyarország uralkodója 1172 – 1196

Következő uralkodó: Imre