III. Artakhsaszjá perzsa király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Artakhsaszjá
Persepolis Artaxerxes III tomb.jpg

Perzsia királya
Uralkodási ideje
Kr. e. 358 – Kr. e. 338
Elődje II. Artakhsaszjá
Utódja IV. Artakhsaszjá
Egyiptom fáraója
Uralkodási ideje
Kr. e. 342 – Kr. e. 338
Elődje II. Artakhsaszjá
Utódja Nehethórhebit
Életrajzi adatok
Uralkodóház Akhaimenida-ház
Született Kr. e. 425 körül
Elhunyt Kr. e. 338. augusztusa/
szeptembere
Nyughelye Perszepolisz
Édesapja II. Artakhsaszjá
Édesanyja Sztateira

III. Artakhsaszjá (görög Ἀρταξέρξης, III. Artaxerxész, óperzsa 𐎠𐎼𐎫𐏋𐎠𐏂𐎠, Artaxšaçā, újperzsa ‏اردشیر‎, Ardašīr [ærdæˈʃiːr], Kr. e. 425 k. – Kr. e. 338. augusztusa/szeptembere[1]) perzsa király Kr. e. 358-tól haláláig. Melléknevén Ókhosz.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trónra lépése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Artakhsaszjá természetes fiaként született, és édesapja halála, illetve összes rokona kivégeztetése után lépett a trónra.[2] Erélyes és szerencsés király volt, aki az uralkodóház tekintélyét még egyszer egész birodalmában helyreállította.[2]

Háborúi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fellázadt Artabaszosz szatrapát legyőzte és Szidónt feldúlta.[2] Háborúiban görög zsoldosok segítették[3], hadvezére, Mentór Kr. e. 350-ben megtámadta Egyiptomot, mire II. Nektanabenosz kénytelen volt kincseivel együtt Etiopiába menekülni.[2] Hogy a makedónok előrenyomulásának útját állja, támogatta görögöket.[2]

E kényúrnak sikerült az uralkodó ház tekintélyét az egész birodalomban még egyszer helyreállítania.[3]

Később azonban teljesen átengedte magát Bagoasz aegyptusi eunuch befolyásának[3], aki Kr. e. 338-ban megmérgezte; a trónon fia, Arsaka követte.[2] Egyiptom örömmel fogadta ezt a hírt és legyőzőjének tragikus sorsában megtorlást látott az általa megsértett istenségek részéről.[4] Csakhamar azt beszélték, hogy Bagoasz, mint egyiptomi származású ember, csakis azért ölte meg Artakhsaszját, hogy bosszút álljon rajta az Ápisz meggyilkolásáért; a nagy király tetemét odadobta a macskáknak, maga is evett belőle s a csontjaiból sípokat és késnyeleket csináltatott.[4]

Krónika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Birodalom III. Artakhsaszjá alatt

Marcus Iunianus Iustinus így ír Artakhsaszjáról (Világkrónika, X:III):

„III. Az ország öröksége Ochusra szállott, aki (az édesapja ellenihez) hasonló összeesküvéstől tartva, a királyi palotát rokonainak legyilkolásával és a főemberek kiirtásával fertőzte meg: semmiféle könyörület nem volt benne sem a vér, sem a nem, sem a kor iránt, nehogy véletlenül ártatlanabbnak tartsák atyagyilkos testvéreinél! Így mintegy megtisztogatván az országot, háborút indít Cadusia lakói ellen.[5]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Artaxerxes III Ochus (angol nyelven). Livius.org. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  2. ^ a b c d e f Bokor József (szerk.). Artaxerxés, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.). Hozzáférés ideje: 2007. január 11. 
  3. ^ a b c Ókori lexikon I–VI. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1904   Artaxerxes (3)
  4. ^ a b Marczali Henrik (szerk.): Nagy képes világtörténet I. kötet. IV. rész XIV. fejezet: A perzsa birodalom hanyatlása és bukása.
  5. Világkrónika a kezdetektől Augustusig (Fülöp királynak és utódainak története) – Marcus Iunianus Iustinus kivonata Pompeius Trogus művéből, fordította Horváth János, Helikon Kiadó, Békéscsaba, 1992, ISBN 963 208 056 4 , 101. oldal


Előző uralkodó:
II. Artakhsaszjá
Ó-Perzsia királya
Kr. e. 358Kr. e. 338
I. Dareiosz királyt ábrázoló relief
Következő uralkodó:
Artakhsaszjá Arsaka