III. Artakhsaszjá perzsa király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Artakhsaszjá
Persepolis Artaxerxes III tomb.jpg

Perzsia királya
Uralkodási ideje
Kr. e. 358Kr. e. 338
Elődje II. Artakhsaszjá
Utódja IV. Artakhsaszjá
Egyiptom fáraója
Uralkodási ideje
Kr. e. 342Kr. e. 338
Elődje II. Artakhsaszjá
Utódja Nehethórhebit
Életrajzi adatok
Uralkodóház Akhaimenida-ház
Született Kr. e. 425 körül
Elhunyt Kr. e. 338. augusztusa/
szeptembere
Nyughelye Perszepolisz
Édesapja II. Artakhsaszjá
Édesanyja Sztateira

III. Artakhsaszjá (görög Ἀρταξέρξης, III. Artaxerxész, óperzsa 𐎠𐎼𐎫𐏋𐎠𐏂𐎠, Artaxšaçā, újperzsa ‏اردشیر‎, Ardašīr [ærdæˈʃiːr], Kr. e. 425 k. – Kr. e. 338. augusztusa/szeptembere[1]) perzsa király Kr. e. 358-tól haláláig. Melléknevén Ókhosz.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trónralépése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Artakhsaszjá természetes fiaként született, és édesapja halála, illetve összes rokona kivégeztetése után lépett a trónra.[2] Erélyes és szerencsés király volt, aki az uralkodóház tekintélyét még egyszer egész birodalmában helyreállította.[2]

Háborúi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fellázadt Artabaszosz szatrapát legyőzte és Szidónt feldúlta.[2] Háborúiban görög zsoldosok segítették[3], hadvezére, Mentór Kr. e. 350-ben megtámadta Egyiptomot, mire II. Nektanabenosz kénytelen volt kincseivel együtt Etiopiába menekülni.[2] Hogy a makedónok előrenyomulásának útját állja, támogatta görögöket.[2]

E kényúrnak sikerült az uralkodó ház tekintélyét az egész birodalomban még egyszer helyreállítania.[3]

Később azonban teljesen átengedte magát Bagoasz aegyptusi eunuch befolyásának[3], aki Kr. e. 338-ban megmérgezte; a trónon fia, Arsaka követte.[2] Egyiptom örömmel fogadta ezt a hírt és legyőzőjének tragikus sorsában megtorlást látott az általa megsértett istenségek részéről.[4] Csakhamar azt beszélték, hogy Bagoasz, mint egyiptomi származású ember, csakis azért ölte meg Artakhsaszját, hogy bosszút álljon rajta az Ápisz meggyilkolásáért; a nagy király tetemét odadobta a macskáknak, maga is evett belőle s a csontjaiból sípokat és késnyeleket csináltatott.[4]

Krónika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Birodalom III. Artakhsaszjá alatt

Marcus Iunianus Iustinus így ír Artakhsaszjáról (Világkrónika, X:III):

„III. Az ország öröksége Ochusra szállott, aki (az édesapja ellenihez) hasonló összeesküvéstől tartva, a királyi palotát rokonainak legyilkolásával és a főemberek kiirtásával fertőzte meg: semmiféle könyörület nem volt benne sem a vér, sem a nem, sem a kor iránt, nehogy véletlenül ártatlanabbnak tartsák atyagyilkos testvéreinél! Így mintegy megtisztogatván az országot, háborút indít Cadusia lakói ellen.[5]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Artaxerxes III Ochus (angol nyelven). Livius.org. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  2. ^ a b c d e f Bokor József (szerk.). Artaxerxés, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998). Hozzáférés ideje: 2007. január 11. 
  3. ^ a b c Ókori lexikon I–VI. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1904.   Artaxerxes (3)
  4. ^ a b Marczali Henrik (szerk.): Nagy képes világtörténet I. kötet. IV. rész XIV. fejezet: A perzsa birodalom hanyatlása és bukása.
  5. Világkrónika a kezdetektől Augustusig (Fülöp királynak és utódainak története) – Marcus Iunianus Iustinus kivonata Pompeius Trogus művéből, fordította Horváth János, Helikon Kiadó, Békéscsaba, 1992, ISBN 963 208 056 4 , 101. oldal


Előző uralkodó:
II. Artakhsaszjá
Ó-Perzsia királya
Kr. e. 358Kr. e. 338
I. Dareiosz királyt ábrázoló relief
Következő uralkodó:
Artakhsaszjá Arsaka