II. Vilmos orániai herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Vilmos
Workshop of Gerard van Honthorst 001.jpg
II. Vilmos orániai herceg (1651)
Gerard van Honthorst festménye
Született 1626. május 27.
Hága, Prinsenvlag.svg Egyesült Tartományok
Elhunyt 1650. november 6. (25 évesen)
Hága, Prinsenvlag.svg Egyesült Tartományok
Nemzetisége holland
Házastársa Mária orániai hercegné
Gyermekei III. Vilmos
Szülei Frigyes Henrik orániai herceg,
Amalie zu Solms-Braunfels

II. Vilmos orániai herceg, (Hága, 1626. május 27. – Hága, 1650. november 6.) Oránia hercege, 1647-től, három éven keresztül, haláláig Hollandia kormányzója.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oranje-Nassau wapen na 1582.svg

Vilmos Frigyes Henrik orániai herceg és Amalie zu Solms-Braunfels grófnő legidősebb fiaként jött a világra.

1641. május 2-án feleségül vette a londoni Whitehall Palotában Henrietta Máriát (1631–1660), I. Károly angol király és Bourbon Henrietta Mária angol királyné legidősebb lányát. Mindazonáltal a házasság elhálásra várni kellett, tekintve , hogy Mária 9, Vilmos pedig alig 15 éves volt ekkor.Az ifjú feleség ténylegesen 1642-ben foglalta el a helyét Hollandiában 1644-ben kezdte meg a hivatalos szereplését Frigyes Henrik menyeként.

Házasságukból egy gyermek származik:

II. Vilmos bekapcsolódott Holland tartomány és Amszterdam város heves harcába, ami a nagy hatalommal bíró Andries Bicker és Cornelis de Graeff kormányzó között zajlott, ami arra kényszerítette Vilmost, hogy közülük sok ellenséget börtönbe vettessen. 1648-ban felkelt a vesztfáliai béke ellen, bár az elismerte a hét egyesült Holland tartomány függetlenségét.

Közben Franciaországgal titkos tárgyalásokba kezdett, és megpróbálta saját államát egy helyre központosítani, továbbá sógora II. Károly angol király trónra való visszahelyezésén dolgozott.

Halála, utódainak későbbi sorsa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mindössze három év kormányzás után halt meg feketehimlőben, 1650-ben, 8 nappal fia születése előtt.

Halála után, egészen 1672-ig nem használhatták a kormányzói címet, amelyet 1672-ben fia, Vilmos vett át, aki 1689-től kezdve Anglia uralkodója lett.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pieter Lodewijk Muller: Wilhelm II. (Generalstatthalter der Niederlande), Allgemeine Deutsche Biographie (ADB) 43. kötet, Duncker & Humblot, Lipcse 1898, S. 155–159.