II. Simeon bolgár cár
| Szimeon Szakszkoburgotszki | |
| Bulgária utolsó cárja | |
| Hivatali idő 1943. augusztus 28. – 1946. szeptember 15. |
|
| Előd | III. Borisz bolgár cár |
| Bulgária 47. miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 2001. július 24. – 2005. augusztus 17. |
|
| Előd | Ivan Kosztov |
| Utód | Szergej Sztanisev |
|
|
|
| Született | Szófia, Bulgária 1937. június 16. (75 éves) |
| Párt | Második Szimeon Nemzeti Mozgalom |
|
|
|
| Házastárs | Margarita Gomez-Acebo y Cejuela |
| Foglalkozás | üzletember |
| Vallás | ortodox |
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
II. Simeon, teljes polgári nevén Szimeon Boriszov Szakszkoburgotszki (bolgárul Симеон Борисов Сакскобурготски; Szófia, 1937. június 16. –) Bulgária utolsó cárja (1943–1946 között), később hazatérve miniszterelnöke (2001–2005). III. Borisz cár és Savoyai Johanna (Giovanna di Savoia) olasz királyi hercegnő gyermeke trónra lépéséig a „tarnovói herceg” titulust viselte.
Életrajza [szerkesztés]
1937-ben Szófiában született, a Szász–Coburg–Gotha dinasztiából származó III. Borisz cár, 1918-1943 között Bulgária uralkodójának és Savoyai Johanna olasz királyi hercegnőnek fiaként. 1943-ban, 6 éves korában apja halálát követően Bulgária cárjává nyilvánították, azonban kiskorúsága miatt az államfői hatalmat háromtagú kormányzótanács gyakorolta helyette.
1946-ban a szovjet Vörös Hadsereg által megszállt Bulgária köztársasági államformát vett fel, a gyermekcár pedig emigrációba kényszerült. 1946–1951 között Egyiptomban élt, itt végezte el a brit katonai kollégiumot Alexandriában. 1951-ben ötven évre átköltözött Spanyolországba, itt 1955-ben, nagykorúsága elérése idején, spanyolországi emigrációban saját magát Bulgária cárjává nyilvánította. 1958–1959-ben az Amerikai Egyesült Államokban elvégezte a Valley Forge Military Academy and College katonai iskolát, melyet altiszti rangban hagyott el.
Később az üzleti életben helyezkedett el, különböző marokkói cégeket képviselt Madridban. 1989-tól kezdődően újra bekapcsolódott a bolgár politikai életbe. 2001-ben véglegesen hazatért Bulgáriába, saját pártot alapított (Második Szimeon Nemzeti Mozgalom), mely 49%-os eredményt szerzett a 2001-es parlamenti választásokon. Szimeon Szakszkoburgotszki néven 2001–2005 között Bulgária miniszterelnöke is volt. Cári címéről de jure sosem, de facto 2001-ben mondott le, amikor miniszterelnökké választása alkalmából a bolgár parlamentben esküt tett a új alkotmányra, mely Bulgáriát köztársaságként határozta meg.
A 2005-ös választásokon pártja második helyet ért el, 2009-ig koalícióban kormányzott a Bolgár Szocialista Párttal és a török párttal. A 2009-es választásokon nem jutott be pártja a parlamentbe.
1962. január 21-én feleségül vette Margarita Gomez-Acebo y Cejuelát, egy spanyol származású nemesi hölgyet. A házasságból négy fiú és egy leány született:

