II. Sápúr szászánida király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Sápúr
Shapur.jpg

Szászánida király
Uralkodási ideje
310 – 379
Elődje II. Hurmuz
Utódja II. Ardasír
Életrajzi adatok
Született
310
Firuzabad (?)
Elhunyt
379
Bisápúr
Gyermekei III. Sápúr király
Édesapja II. Hurmuz király

II. Sápúr (310. márciusa379) II. Hurmuz (ur.: 302-310) fia, a Szászánida Birodalom királya 310-379 között.

II. Hurmuz 310-ben bekövetkezett halálával megkezdődött az arabok sorozatos támadása dél felől, jó néhány várost megtámadtak a birodalom déli részében, sőt betörtek Fársz tartományba is, mely a szászánida dinasztia bölcsője volt. Eközben a perzsa nemesek megölték II. Hurmuz legidősebb fiát, megvakíttatták második fiát, és bebörtönözték a harmadikat (aki később római területre szökött). A trón így II. Hurmuz egyik özvegyének még meg sem született fiára szállt. A legenda szerint egy mágustól tudakolták meg a születendő gyerek nemét

Egyesek szerint II. Sápúr a történelem egyetlen királya, akit még születése előtt megkoronáztak. Valójában a koronát anyja hasára tették, és így a fiú már királyként született. Fiatalkorában a birodalmat anyja és a nemesek kormányozták. A birodalom fővárosában, Ktésziphónban nevelkedett. Al-Tabari szerint fiatalkorában nagy zajra ébredt az egyik éjszaka, és mikor kiderült, hogy a Tigrisen átkelőket hallja, egy híd építtetésébe kezdett. Ekkor a nemesség és a papság irányította az országot, amit egyre több támadás ért: elvesztették Mezopotámiát, több keleti és nyugati területet, és rövid időre a főváros is idegen kézre került.

Mikor 325-ben, 16 évesen II. Sápúr felnőtt korú lett, átvette a hatalmat, és hamar megmutatta uralkodói képességeit. Először kicsiny, de fegyelmezett seregét az arabok ellen vezette, akik ellen vízi erőket is bevetett a siker érdekében. Gyors hadjáratban legyőzte őket, nagy mészárlást rendezve, és a környék össze kútját eltömíttette. A területen ezt követően erődrendszer építésébe fogott. A legyőzött araboknak átfúratta a vállait, és azokon keresztül vezetett kötélen vezette rabságba őket (más változat szerint levágatta a lapockáikat), amiért megkapta a „lapockák ura” megnevezést. Ezután megkezdte a háborút nyugaton a rómaiak ellen, ahol aratott pár kezdeti sikert, például elfoglalta Amidát.

Singara ostroma után azonban fel kellett függesztenie hódításait, a keleti határon történt nomád támadások miatt. Ezek a támadások veszélyeztették Transzoxániát, mely stratégiailag fontos terület volt, létfontosságú a selyemút ellenőrzéséhez. Emellett II. Sápúr erői elégtelenek voltak a meghódított nyugati területek megtartásához. Ezen okok miatt tehát Sápúr békeszerződést kötött II. Constantiussal, melyben mindkét fél ígéretet tett arra, hogy nem támad a másik területére egy bizonyos ideig.

Ezután Sápúr Transzoxániába ment, hogy megütközzön a nomádokkal. Elsöprő győzelmet aratott a közép-ázsiai nomádok felett, és a tőlük elhódított területet új provinciaként a Birodalomba annektálta. Győzelme után folytatta a kulturális expanziót, és a szászánida művészet megjelent Turkesztánban, sőt elért egészen Kínáig is. II. Sápúr a nomád király, Grumbates támogatásával új hadjáratba kezdett a rómaiak ellen 359-ben. Ezúttal teljes fegyveres erejével és a nomádok segítségével fényes győzelmet aratott, mely során öt római provincia került perzsa kézbe. Ez az öt provincia meg is maradt perzsának, mert Flavius Iulianus római császár 363-as hadjárata során bár nagy győzelmeket aratott, életét vesztette, utódja Flavius Claudius Iovianus római császárral 30 éves békét kötött, amely biztosította a 359-es határokat számára.

II. Sápúr szigorú valláspolitikát folytatott. Uralkodása idején vált teljessé az Aveszta, a zoroasztrizmus szent könyve. Büntette az eretnekséget, és újból üldözni kezdte a keresztényeket. A keresztényüldözés válasz volt a I. Constantinus által végbevitt római krisztianizációra. II. Sápúr éppúgy, mint I. Sápúr barátságos viszonyban volt a zsidókkal, akik viszonylagos szabadságban éltek, és számos előnyt élveztek ebben az időszakban. II. Sápúr halálakor a Szászánida Birodalom erősebb volt, mint előtte bármikor, keleti ellenségeit lebékítette, és Arméniát perzsa ellenőrzés alá vonta.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 9635478496  
  • Az emberiség krónikája. Officina Nova Kiadó 1984. ISBN 9637835601
  • Adrian Murdoch: Az utolsó pogány, fordította: Moczok Péter, Hajja és fiai Kft. 2007. ISBN 963 7054457; 146. o.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Imperio Sasánida című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


Előző uralkodó:
II. Hurmuz
Szászánida király
310379
Buran szászánida királynő
Következő uralkodó:
II. Ardasír