II. Sápúr szászánida király
| II. Sápúr | |
 |
|
|
|
|
| Szászánida király | |
| Uralkodási ideje 310 – 379 |
|
| Elődje | II. Hurmuz |
| Utódja | II. Ardasír |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 310 Firuzabad (?) |
| Elhunyt | 379 Bisápúr |
| Gyermekei | III. Sápúr király |
| Édesapja | II. Hurmuz király |
II. Sápúr (310. márciusa – 379) II. Hurmuz (ur.: 302-310) fia, a Szászánida Birodalom királya 310-379 között.
II. Hurmuz halálával megkezdődött az arabok sorozatos támadása dél felől, jó néhány várost megtámadtak a Birodalom déli részében, sőt betörtek Fársz tartományba is, mely a szászánida dinasztia bölcsője volt. Eközben a perzsa nemesek megölték II. Hurmuz legidősebb fiát, megvakíttatták második fiát, és bebörtönözték a harmadikat (aki később római területre szökött). A trón így II. Hurmuz egyik özvegyének még meg sem született fiára szállt.
Egyesek szerint II. Sápúr a történelem egyetlen királya, akit még születése előtt megkoronáztak. Valójában a koronát anyja hasára tették, és így a fiú már királyként született. Fiatalkorában a birodalmat anyja és a nemesek kormányozták. Mikor II. Sápúr felnőtt férfi lett, átvette a hatalmat, és hamar megmutatta uralkodói képességeit. Először kicsiny, de fegyelmezett seregét az arabok ellen vezette, legyőzte őket, és így biztosította a Birodalom déli területeit. Ezután megkezdte a háborút nyugaton a rómaiak ellen, ahol aratott pár kezdeti sikert, például elfoglalta Amidát.
Singara ostroma után azonban fel kellett függesztenie hódításait, a keleti határon történt nomád támadások miatt. Ezek a támadások veszélyeztették Transzoxániát, mely stratégiailag fontos terület volt, létfontosságú a selyemút ellenőrzéséhez. Emellett II. Sápúr erői elégtelenek voltak a meghódított nyugati területek megtartásához. Ezen okok miatt tehát Sápúr békeszerződést kötött II. Constantiussal, melyben mindkét fél ígéretet tett arra, hogy nem támad a másik területére egy bizonyos ideig.
Ezután Sápúr Transzoxániába ment, hogy megütközzön a nomádokkal. Elsöprő győzelmet aratott a közép-ázsiai nomádok felett, és a tőlük elhódított területet új provinciaként a Birodalomba annektálta. Győzelme után folytatta a kulturális expanziót, és a szászánida művészet megjelent Turkesztánban, sőt elért egészen Kínáig is. II. Sápúr a nomád király, Grumbates támogatásával új hadjáratba kezdett a rómaiak ellen 359-ben. Ezúttal teljes fegyveres erejével és a nomádok segítségével fényes győzelmet aratott, mely során öt római provincia került perzsa kézbe. Ez az öt provincia meg is maradt perzsának, mert Flavius Iulianus római császár 363-as hadjárata során bár nagy győzelmeket aratott, életét vesztette, utódja Flavius Claudius Iovianus római császárral 30 éves békét kötött, amely biztosította a 359-es határokat számára.
II. Sápúr szigorú valláspolitikát folytatott. Uralkodása idején vált teljessé az Aveszta, a zoroasztrizmus szent könyve. Büntette az eretnekséget, és újból üldözni kezdte a keresztényeket. A keresztényüldözés válasz volt a I. Constantinus által végbevitt római krisztianizációra. II. Sápúr éppúgy, mint I. Sápúr barátságos viszonyban volt a zsidókkal, akik viszonylagos szabadságban éltek, és számos előnyt élveztek ebben az időszakban. II. Sápúr halálakor a Szászánida Birodalom erősebb volt, mint előtte bármikor, keleti ellenségeit lebékítette, és Arméniát perzsa ellenőrzés alá vonta.
Források [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Imperio Sasánida című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6
- Az emberiség krónikája. Officina Nova Kiadó 1984. ISBN 9637835601
| Előző uralkodó: II. Hurmuz |
|
Következő uralkodó: II. Ardasír |
