II. Sándor skót király
| II. Sándor | |
|
|
|
| Skócia királya | |
| Uralkodási ideje 1214. december 4. – 1249. július 6. |
|
| Koronázása | 1214. december 6. |
| Elődje | I. Vilmos |
| Utódja | III. Sándor |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Dunkeld-ház |
| Született | 1198. augusztus 24. Haddington |
| Elhunyt | 1249. július 6. (50 évesen) Kerrera |
| Nyughelye | Melrose Apátság |
| Házastársa | 1) Angliai Johanna 2) Marie de Coucy |
| Gyermekei | III. Sándor király Marjory (törvénytelen) |
II. Sándor (Haddington, 1198. augusztus 24. - Kerrera-sziget, 1249. július 8.) 1214-től haláláig Skócia királya.
Uralkodása [szerkesztés]
Apját I. (Oroszlán) Vilmost követte a trónon. Koronázására Scone-ban került sor 1214. december 6-án. Amikor az angol bárók fellázadtak királyuk, Földnélküli János (uralkodott 1199-1216) ellen, Sándor a bárók oldalára állt, mert azt remélte, hogy visszaszerezhet bizonyos észak-angliai területeket. Miután a lázadás 1217-ben elbukott, Sándor hűbéresküt tett III. Henrik angol királynak (uralkodott 1216-1272), és feleségül vette annak nővérét, Johannát.
1237-ben a yorki békében Sándor és III. Henrik megegyezett arról, hogy a Sándor király lemond angliai terülei igényeiről, cserébe viszont kárpótlásul több angliai földbirokot kapott. Skócia határait ekkor jelölték ki hozzávetőlegesen a jelenlegi vonalakon.
Sándor időközben leverte a skót főurak felkelését, és megszilárdította uralmát Skócia azon területein, ahol addig csak névleg ismerték el a királyi hatalmat. Sándor 1222-ben meghódította az addig független Argyllt.
Akkor halt meg, amikor a Skócia nyugati partjainál még norvég kézen lévő szigetek meghódítására készült.
Családja [szerkesztés]
Első felesége Johanna (1210. július 22. – 1238. március 4.), Földnélküli János legidősebb törvényes lánya volt. Házasságukat 1221. június 21-én tartották. Közös gyermekük nem született. Johanna 1238-ban halt meg Essexben és Dorsetben a Tarant Crawford Apátságban helyezték örök nyugalomra.
Második felesége Marie de Coucy volt, aki III. Sándor skót király édesanyja lett.
Forrás [szerkesztés]
- Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, ISBN 9636450536, 217. old.
- Uralkodók és dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001

