II. Péter brazil császár
II. Péter (Dom Pedro II., teljes nevén Pedro de Alcântara João Carlos Leopoldo Salvador Bibiano Francisco Xavier de Paula Leocãdio Miguel Rafael Gabriel Gonzaga de Bragança e Habsburgo) (Rio de Janeiro, 1825. december 2. – Párizs, 1891. december 5.) Brazília második, egyben utolsó császára.
Élete[szerkesztés]
I. Péter és Habsburg Mária Leopoldina főhercegnő hetedik gyermekeként született. 1831. április 7-én, apja lemondását követően foglalta el a brazil trónt, de eleinte ifjú kora miatt gyámság alatt állt. 1840-ben lett önálló uralkodóvá. Jóakaratú, önzetlen uralkodó volt, aki az alkotmányos formák megtartása mellett nagy befolyással bírt az ország kormányára.
Munkásságát sajnálatosan sok háború megzavarta. 1851-52-ben Argentína, 1854-55, 1864-65-ben Uruguay, 1865-70-ben pedig Paraguay ellen viselt hadat. Mindezen sikerek ellenére nem tudta megfékezni a köztársaság-pártiak megerősödését, ami az 1889. november 15-ei Rio-i felkeléshez vezetett. A lázongás fő oka az volt, hogy a császár olyan intézkedéseket akart hozni, mellyel biztosítani szerette volna lánya, Izabella hercegnő öröklését a trónon. E felkelés eredményeképp kikiáltották II. Péter és a Bragança-ház trónfosztását, majd a köztársaságot is. Ekkor Péter elhagyta Brazíliát és Franciaországban talált menedéket, de a trónról haláláig nem mondott le. Mauzóleuma a brazíliai Petrópolisban található.
Családja[szerkesztés]
Nejétől, a Bourbon-házból származó Terézia Krisztina Mária nápoly–szicíliai királyi hercegnőtől (1822–1889) négy gyermeke született:
- Alfonz Péter (1845–1847), kisgyermekként meghalt.
- Izabella (1846–1921)
- Leopoldina Terézia (1847–1871), Ludwig August szász–coburg–gothai herceg (1845–1907) felesége.
- Péter (1848–1850), kisgyermekként meghalt.
| Előd: I. Katona Péter |
Brazília császára | Utód: Deodoro da Fonseca (elnök) |
| A brazil császári ház feje | Utód: Izabella |

