II. Mihnea havasalföldi fejedelem
| II. Mihnea | |
 |
|
|
|
|
| Havasalföld fejedelme | |
| Uralkodási ideje 1577. szeptember 11.[1] – 1583. júliusa[1] |
|
| Elődje | II. Sándor |
| Utódja | II. Péter |
| Havasalföld fejedelme | |
| Uralkodási ideje 1585. április 6.[1] – 1591. május 19.[1] |
|
| Elődje | II. Péter |
| Utódja | István |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1564. júliusa |
| Elhunyt | 1601. októbere |
| Édesapja | II. Sándor |
| Édesanyja | Ecaterina Salvaresso |
II. Mihnea (románul Mihnea Turcitul, azaz "törökké vált Mihnea"), (1564. júliusa[2] – 1601. októbere) Havasalföld fejedelme volt 1577. szeptember - 1583. július, majd 1585. április – 1591. május között.
Tartalomjegyzék |
Uralkodása [szerkesztés]
II. Sándor Mircea és Ecaterina Salvaresso egyedüli fiaként olyan események után került a trónra, amelyek jellemzőek voltak a helyi szokások és fejedelmi hatalom presztizsének csökkenésére az Oszmán Birodalom nyomása alatt: Mihneának egy idegen trónkövetelővel kellett versenyeznie, egy Rosso nevű lombardiai orvossal, aki azt állította, hogy havasalföldi uralkodóktól származik,[3] és végül is nagyanyja, a befolyásos Doamna Chiajna segítségével járt sikerrel.[4]
Ezt követően Mihnea, Ecaterina Salvaresso és Chiajna igen népszerűtlen kormányzást folytattak, amely lényegében II. Sándor politikai irányvonalát követte és lényeges adóemeléssel járt; 1583 körül a parasztok tömegesen hagyták el a falvakat, hogy átszökjenek Erdélybe.[5]
Miután a helyi bojárok sikertelenül folyamodtak a Portához, Mihnea fiatal korára hivatkozva, tárgyalásokat kezdtek egy bizonyos Pătrașcuval (más néven Radul Popa, aki azt állította, hogy Pătrașcu cel Bun fia), és felkelést szítottak Olténiában a Craiovești család vezetésével.[6] Ennél sokkal erősebb trónkövetelő volt Pătrașcu cel Bun igazi fia, II. (Fülbevalós) Péter, aki trónra is jutott 1583 és 1585 között, elérve Mihnea Tripoliba való száműzetését, ahol az oszmán hatóságok foglyul tartották.[7]
Azok a kötelezettségek, amelyeket Mihnea vállalt Péter elmozdítása érdekében (körülbelül 700 000 scudo), arra kényszerítették Mihneát, hogy Bukarestbe való visszatérése után ismét szorítson az adóprésen.[8] Ezen felül Mihnea annyi aranyat ígért a nagyvezírnek Petru megöléséért, amennyit 600 ló elbír.[9] Ezt a kérést 1590 márciusában III. Murád szultán teljesítette, aki 70 000 aranyért cserébe elrendelte Péter kivégzését.[9]
A már kialakult kapcsolatok ellenére a törökök elmozdították Mihneát "Süket" István javára.[10] Ezt követően Mihnea Anatóliába költözött és sikertelenül pályázott Moldva trónjára.[10]
Mihnea azzal maradt fenn a történelemben (és azzal nyerte a jelzőjét), hogy áttért az iszlám hitre. Ez 1591-ben történt.[11] Ezzel a lépéssel elérte azt is, hogy alkalmasnak tekintették oszmán adminisztratív tisztségekre – a nikápolyi szandzsák lett a jutalma, amelyet Mehmed bég néven vezetett.[12] Ezek a hagyománnyal ellentétes cselekedetek nem akadályozták meg, hogy legkisebb fia, IX. Radu Mihnea uralkodóvá legyen 1601-ben.
Gyermekei [szerkesztés]
- Mihnea első feleségének a neve nem ismert.[2]
- Második felesége, Neaga[2], Vlaicu Cislau leánya (házasság 1582. júliusában[2]) két gyermeket szült férjének:
- Ezenkívül született még egy törvénytelen gyermeke is egy Vlaica[2] nevű nőtől:
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c d Ghyka Roumanie. A Basarab-ház családfája. (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2007. november 11.)
- ^ a b c d e f g h [genealogy.euweb.cz/balkan/basarab.html#MT Bassaraba family. Mihnea II "Turcitul" "the Turk"] (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
- ↑ Xenopol, p.14-15
- ↑ Xenopol, p.15
- ↑ Ștefănescu, p.163-164
- ↑ Letopisețul Cantacuzinesc; Xenopol, p.15-16
- ↑ Xenopol, p.16-19
- ↑ Letopisețul Cantacuzinesc; Xenopol, p.25, 33
- ^ a b Xenopol, p.32
- ^ a b Xenopol, p.33
- ↑ Magyar katolikus lexikon. Moldva (magyar nyelven). Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Kara. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Ștefănescu, p.164
Hivatkozások [szerkesztés]
- Letopisețul Cantacuzinesc
- Ștefan Ștefănescu, Istoria medie a României, Bukarest, Vol. I, 1991
- Alexandru D. Xenopol, Istoria romînilor din Dacia Traiană, Vol. V, cap. 3, Jászvásár, 1896
Forrás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Mihnea Turcitul című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Lásd még [szerkesztés]
| Előző uralkodó: II. Sándor |
|
Következő uralkodó: II. Péter |
| Előző uralkodó: II. Péter |
|
Következő uralkodó: István |
