II. Mehmed
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
A cikk/szakasz nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! |
II. Mehmed (1432. március 30. – 1481. május 3.): el-Fatih, a Hódító: az Oszmán Birodalom szultánja volt először csak 1444 és 1446 között, majd 1451 és 1481 között hosszabb időre.
[szerkesztés] Jelentősége
Mehmed nevéhez fűződik a Bizánci Birodalom bukása 1453-ban (lásd: Konstantinápoly eleste) és a bizánci utódállamok meghódítása Anatóliában és a Balkán-félszigeten. Konstantinápoly sikeres elfoglalása nagy hírnevet szerzett neki és az Oszmán Birodalomnak, ekkor kezdték világszerte elismerni nagyhatalmi voltát. Mehmed európai előretörését a nándorfehérvári csata elvesztése állította meg 1456-ban.
Uralkodása, amely főleg Konstantinápoly meghódításáról ismert, ugyancsak híres arról a türelmességről, amivel az alattvalókkal bánt, főleg a meghódított bizánciakkal. A feldúlt várost újra benépesítette, a pátriárkát a város kormányzójává nevezte ki. Mehmed kezdte el Konstantinápoly átalakítását, míg végül is török fővárossá növekedett egészen az 1920-as évekig, amikor a főváros Ankara lett.
Annyira sikeres volt a hódításaiban, hogy az olasz csizma sarkán is partra szállt és már Rómát fenyegette; ekkor felvette a Cézár címet is (Kayser-i-Rüm), lelki szemei előtt ezek szerint a Római Birodalmat feltámasztása lebeghetett, netán az oszmán világbirodalom kiterjesztése az egész mediterráneumra.
Ugyancsak ő volt az első szultán, aki törvényeket hozott és megalkotta az első alkotmányt jóval Nagy Szulejmán, a törvényhozó előtt, így megalapozta a klasszikus alkotmányos szultán (padisah) képét. Konstantinápoly eleste után sok egyetemet építtetett, amelyek közül néhány ma is működik.
Mehmed egyik nagy alakja volt századának. A kegyetlenségéről ismert , de művelt, Konstantinápoly elfoglalásakor 21 éves császár legalább négy idegen nyelven beszélt, így perzsául, arabul, görögül, és valamennyire latinul. Csodálója volt az európai kultúrának, és támogatott itáliai művészeket, mint például a velencei Gentile Bellinit aki többször lefestette őt.
| Elődje: II. Murád |
|
Utóda: II. Bajazid |
