II. Gordianus római császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(II. Marcus Antonius Gordianus római császár szócikkből átirányítva)
II. Gordianus
Sestertius Gordian II-RIC 0008.jpg
II. Gordianus sesterciusa

a Római Birodalom princepse
Uralkodási ideje
238. március 22. – április 12.
Elődje Maximinus Thrax
Utódja Pupienus és Balbinus
Életrajzi adatok
Uralkodóház Gordianusok
Teljes neve Marcus Antonius Gordianus (születési)[1]
Imperator Caesar Marcus Antonius Gordianus Sempronianus Romanus Africanus Iunior Augustus (uralkodói)[2]
Született kb. 192
Elhunyt 238. április 12. (46 évesen)
Carthago

Imperator Caesar Marcus Antonius Gordianus Sempronianus Romanus Africanus Iunior Augustus, általánosan elterjedt néven II. Gordianus császár, született Marcus Antonius Gordianus (kb. 192238. április 12.) társcsászár apjával I. Gordianusszal 238 március-áprilisban a Római Birodalom Africa provinciájában Maximinus Thrax ellencsászára volt.

Előélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Születési időpontja bizonytalan, azt 192-re becsülik. Első magas ismert tisztségét Achaea tartomány helytartójaként töltötte be. Amikor apját Africa provincia helytartójának nevezték ki, elkísérte a tartomány fővárosába, Karthágóba, és ott a helytartó helyetteseként működött.

Trónra kerülése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

238-ban a Africa tartomány fiatal arisztokratái és földbirtokosai fellázadtak Maximinus Thrax adószedője ellen, azt megölték és a provincia helytartóját nyilvánították császárrá. Amikor (némi vonakodás után) I. Gordianus elfogadta a császári bíbort, maga mellé emelte társcsászárnak fiát II. Gordianus néven. A társcsászár megkapta az Augustus nevet és a pontifex maximusi tisztség kivételével mindenben egyenrangú uralkodóvá vált, amit a szenátus jóváhagyott.

Bukása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A társuralkodóknak korábbi időből származó peres ügyük volt a szomszédos Numidia provincia helytartójával, Capellianusszal, aki hű maradt Maximinus Thrax császárhoz. Capellianus az ellencsászárok fellépésével szinte egy időben erős hadsereggel indult meg Karthágó ellen. Numidia helytartója tapasztalt, a barbárok elleni hadviselésben edzett minden típusú fegyverzettel felszerelt hadsereggel rendelkezett, melyet szervezetten, hozzáértéssel irányított. II. Gordianus számbeli fölényben vezette a karthágói csapatokat, de ezek kiképzetlenek és rosszul felfegyverzettek voltak. Hérodianosz leírása szerint a numidiaiak „…könnyedén megfutamították a hatalmas karthágói csőcseléket; a karthágóiak meg sem várták a numidiaiak rohamát, hanem eldobálták fegyvereiket és futásnak eredtek.” A numidiai roham áldozatai között volt a karhágói csapatokat vezető II. Gordianus is, akinek holtteste sem került elő. I. Gordianus a csatával egyidőben öngyilkos lett. Capellianus Karthágóba bevonulva terrorisztikus hatalmat gyakorolt, amit kiterjesztett a Africa provincia más területére is, megtorolva ezzel a császár hatalma elleni lázadást.

A történészek értékelése szerint bebizonyosodott, hogy egy lázadás vagy államcsíny a hadsereg támogatása nélkül eleve sikertelenségre van ítélve.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Gordianus témájú médiaállományokat.
  • Krawczuk: Római császárok: Krawczuk, Aleksander. Római császárok. Lazi Könyvkiadó, Szeged (2008). ISBN 978-963-267-023-2 
  • Michael Grant: Róma császárai. Corvina Kiadó. Budapest. 1996.
  • Ferenczy Endre-Maróri Egon-Hahn István: Az ókori Róma története. Tankönyvkiadó.Budapest 1992.


Előző uralkodó:
Maximinus Thrax
Római császár
238
I. Gordianus társcsászára
Hadrianus császár szobra
Következő uralkodó:
Pupienus és Balbinus
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap