II. Marcus Antonius Gordianus római császár

II. Gordianus
II. Gordianus sesterciusa
a Római Birodalom princepse
Uralkodási ideje 238. március 22. – április 12.
Elődje	Severus Alexander
Utódja	Pupienus
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Gordianusok
Teljes neve	születési név: Marcus Antonius Gordianus Sempronianus Romanus Africanus; uralkodói név: Caesar Marcus Antonius Gordianus Sempronianus Romanus Africanus Augustus
Született	kb. 192
Elhunyt	238. április 12. (46 évesen) Carthago

II. Gordianus (192 k. – 238. április 12.) (eredeti teljes neve: Marcus Antonius Gordianus Sempronianus Romanus) társcsászár apjával I. Gordianusszal 238 márcus-áprilisban a Római Birodalom Africa provinciájában Maximinus Thrax ellencsászára volt.

Előélete

Születési időpontja bizonytalan, azt 192-re becsülik. Első magas ismert tisztségét Achaea tartomány helytartójaként töltötte be. Amikor apját Africa provincia helytartójának nevezték ki, elkísérte a tartomány fővárosába, Karthágóba, és ott a helytartó helyetteseként működött.

Trónra kerülése

238-ban a Africa tartomány fiatal arisztokratái és földbirtokosai fellázadtak Maximinus Thrax adószedője ellen, azt megölték és a provincia helytartóját nyilvánították császárrá. Amikor (némi vonakodás után) I. Gordianus elfogadta a császári bíbort, maga mellé emelte társcsászárnak fiát II. Gordianus néven. A társcsászár megkapta az Augustus nevet és a pontifex maximusi tisztség kivételével mindenben egyenrangú uralkodóvá vált, amit a szenátus jóváhagyott.

Bukása

A társuralkodóknak korábbi időből származó peres ügyük volt a szomszédos Numidia provincia helytartójával, Capellianusszal, aki hű maradt Maximinus Thrax császárhoz. Capellianus az ellencsászárok fellépésével szinte egy időben erős hadsereggel indult meg Karthágó ellen. Numidia helytartója tapasztalt, a barbárok elleni hadviselésben edzett minden típusú fegyverzettel felszerelt hadsereggel rendelkezett, melyet szervezetten, hozzáértéssel irányított. II. Gordianus számbeli fölényben vezette a karthágói csapatokat, de ezek kiképzetlenek és rosszul felfegyverzettek voltak. Hérodianosz leírása szerint a numidiaiak „…könnyedén megfutamították a hatalmas karthágói csőcseléket; a karthágóiak meg sem várták a numidiaiak rohamát, hanem eldobálták fegyvereiket és futásnak eredtek.” A numidiai roham áldozatai között volt a karhágói csapatokat vezető II. Gordianus is, akinek holtteste sem került elő. I. Gordianus a csatával egyidőben öngyilkos lett. Capellianus Karthágóba bevonulva terorisztikus hatalmat gyakorolt, amit kiterjesztett a Africa provincia más területére is, megtorolva ezzel a császár hatalma elleni lázadást.

A történészek értékelése szerint bebizonyosodott, hogy egy lázadás vagy államcsíny a hadsereg támogatása nélkül eleve sikertelenségre van ítélve.

Felhasznált forrás

• Michael Grant: Róma császárai. Corvina Kiadó. Budapest. 1996.
• Ferenczy Endre-Maróri Egon-Hahn István: Az ókori Róma története. Tankönyvkiadó.Budapest 1992.

Előző uralkodó: I. Gordianus

Római császár 238

Következő uralkodó: Balbinus