II. Marcus Antonius Gordianus római császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Gordianus
Sestertius Gordian II-RIC 0008.jpg
II. Gordianus sesterciusa

a Római Birodalom princepse
Uralkodási ideje
238. március 22.április 12.
Elődje Severus Alexander
Utódja Pupienus
Életrajzi adatok
Uralkodóház Gordianusok
Teljes neve születési név: Marcus Antonius Gordianus Sempronianus Romanus Africanus;
uralkodói név: Caesar Marcus Antonius Gordianus Sempronianus Romanus Africanus Augustus
Született kb. 192
Elhunyt 238. április 12. (46 évesen)
Carthago

II. Gordianus (192 k. – 238. április 12.) (eredeti teljes neve: Marcus Antonius Gordianus Sempronianus Romanus) társcsászár apjával I. Gordianusszal 238 március-áprilisban a Római Birodalom Africa provinciájában Maximinus Thrax ellencsászára volt.

Előélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Születési időpontja bizonytalan, azt 192-re becsülik. Első magas ismert tisztségét Achaea tartomány helytartójaként töltötte be. Amikor apját Africa provincia helytartójának nevezték ki, elkísérte a tartomány fővárosába, Karthágóba, és ott a helytartó helyetteseként működött.

Trónra kerülése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

238-ban a Africa tartomány fiatal arisztokratái és földbirtokosai fellázadtak Maximinus Thrax adószedője ellen, azt megölték és a provincia helytartóját nyilvánították császárrá. Amikor (némi vonakodás után) I. Gordianus elfogadta a császári bíbort, maga mellé emelte társcsászárnak fiát II. Gordianus néven. A társcsászár megkapta az Augustus nevet és a pontifex maximusi tisztség kivételével mindenben egyenrangú uralkodóvá vált, amit a szenátus jóváhagyott.

Bukása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A társuralkodóknak korábbi időből származó peres ügyük volt a szomszédos Numidia provincia helytartójával, Capellianusszal, aki hű maradt Maximinus Thrax császárhoz. Capellianus az ellencsászárok fellépésével szinte egy időben erős hadsereggel indult meg Karthágó ellen. Numidia helytartója tapasztalt, a barbárok elleni hadviselésben edzett minden típusú fegyverzettel felszerelt hadsereggel rendelkezett, melyet szervezetten, hozzáértéssel irányított. II. Gordianus számbeli fölényben vezette a karthágói csapatokat, de ezek kiképzetlenek és rosszul felfegyverzettek voltak. Hérodianosz leírása szerint a numidiaiak „…könnyedén megfutamították a hatalmas karthágói csőcseléket; a karthágóiak meg sem várták a numidiaiak rohamát, hanem eldobálták fegyvereiket és futásnak eredtek.” A numidiai roham áldozatai között volt a karhágói csapatokat vezető II. Gordianus is, akinek holtteste sem került elő. I. Gordianus a csatával egyidőben öngyilkos lett. Capellianus Karthágóba bevonulva terrorisztikus hatalmat gyakorolt, amit kiterjesztett a Africa provincia más területére is, megtorolva ezzel a császár hatalma elleni lázadást.

A történészek értékelése szerint bebizonyosodott, hogy egy lázadás vagy államcsíny a hadsereg támogatása nélkül eleve sikertelenségre van ítélve.

Felhasznált forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Michael Grant: Róma császárai. Corvina Kiadó. Budapest. 1996.
  • Ferenczy Endre-Maróri Egon-Hahn István: Az ókori Róma története. Tankönyvkiadó.Budapest 1992.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Gordianus témájú médiaállományokat.



Előző uralkodó:
I. Gordianus
Római császár
238
Hadrianus császár szobra
Következő uralkodó:
Balbinus
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap