II. Lajos hesseni nagyherceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Lajos
1777 Ludwig II.JPG
Lajos hesseni nagyherceg

Hessen nagyhercege
Uralkodási ideje
1830. április 6.1848. június 16.
Elődje I. Lajos hesseni nagyherceg
Utódja III. Lajos hesseni nagyherceg
Életrajzi adatok
Uralkodóház Hessen–Darmstadti-ház
Teljes neve Ludwig von Hessen–Darmstadt und bei Rhein
Született 1777. december 26.
Németország Darmstadt
Elhunyt 1848. június 16. (70 évesen)
Németország Darmstadt
Házastársa Vilma badeni hercegnő
Gyermekei Lajos trónörökös
Károly Vilmos
Erzsébet
Sándor Lajos
Maximilianna Vilma Mária
Édesapja I. Lajos hesseni nagyherceg
Édesanyja Henrietta Lujza hessen–darmstadti hercegnő

II. Lajos hesseni nagyherceg (németül: Großherzog Ludwig II. von Hessen und bei Rhein; Darmstadt, 1777. december 26.Darmstadt, 1848. június 16.) 1830–1848 között Hessen nagyhercege.

Származása és ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lajos herceg 1777. decemberében született X. Lajos hessen–darmstadti őrgróf és Henrietta Lujza hessen–darmstadti hercegnő első gyermekeként. Szülei gondos, alapos oktatásban részesítették; az ifjú hercegnek lehetősége nyílt arra, hogy megismerkedjék a kor legnagyobb német íróival és gondolkodóival, mivel szülei ekkoriban Weimarban időztek. A család 1790-ben tért vissza a hesseni fővárosba, mikor X. Lajos őrgróf megkezdte uralkodását. Az immár trónörökösi címet viselő Lajos herceg 1795. őszén beiratkozott a lipcsei egyetemre, ahol egészen 1798 végéig tanult. Szülei és testvérei a fenyegető francia csapatok elől kétszer is menekülni kényszerültek az országukból; 1796. júliusában éppen Lipcse környékére. Az iskolai tanulmányai befejeztével von Baumach báró társaságában a trónörökös egy Németország körüli útra indult, melynek során hosszabb időt töltött nagybátyja, II. Frigyes Vilmos porosz király udvarában.

1799-ben véglegesen visszatért a hesseni fővárosba; ettől fogva trónörökösi teendőinek és a hadseregnek szentelte magát. Édesapja megbízásából diplomáciai és reprezentatív feladatokat is ellátott: Lajos trónörökös képviselte országát I. Napóleon francia császár koronázásán, valamint ő folytatott tárgyalásokat a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszuson. A harcok során nagyhercegséggé emelt hesseni állam belpolitikájába is volt beleszólása, mivelhogy az országgyűlés felső táblájának tagja volt, s a gyűléseken rendszerint részt is vett. 1823-ban az államtanácsba is bekerült.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A trónörökös édesapja halála napján, 1830. április 6-án II. Lajos néven került a hesseni trónra. Regnálása elején rögtön zavargásokkal kellett szembenéznie. A felkeléseket főleg külföldiek szították az egyszerű parasztok körében; s bár Lajos nagyherceg öccse, Emil herceg uralkodói parancsra gyorsan felszámolta a lázadók csapatait a hesseni sereg élén, a lakosság körében csak nehezen állt helyre a rend.

II. Lajos megkísérelte apja reformpolitikáját folytatni, elődje által kinevezett minisztereit nem váltatta le. Jelentősebb újításokat nem tudott elérni a gazdaság terén, ugyanakkor a közigazgatási rendszert annak újjászervezésével átláthatóbbá és lényegesen egyszerűbbé tette. Vallási kérdésben a nagyherceg engedékenynek mutatkozott a katolikus egyházzal szemben annak ellenére, hogy a hesseni államvallás hivatalosan az evangélikus kereszténység volt. Engedélyt adott egy katolikus iskola építésére, illetve a gießeni egyetemen a katolikus és a protestáns vallásúak egyenlő bánásmódban részesültek, egyik felekezet hívei sem élveztek előnyöket. Állami iskolákat hoztak létre a nagyherceg támogatásával; fejlesztették az oktatás színvonalát. A kézműipari termékeket hivatalos kiállítások rendezésével segítették; az 1842-es harmadik mainzi kiállításon már az összes német tagállam részt vett. Új büntetőtörvénykönyv született, a polgári törvénykönyvet több pontban is módosították.

Az állam jelentős beruházásaként II. Lajos uralkodása alatt építették meg az első hesseni vasútvonalakat: a Main–Neckar–Bahn szakaszt Frankfurt és Heidelberg–Mannheim között a főváros felé, továbbá a Frankfurtból Kassel irányába tartó Main–Weser–Bahn pályát. Ezek a szakaszok a mai hesseni fő vasútvonalak szerves alapjait adták. Az építkezéseket a hesseni és a badeni állam együttes anyagi forrásaiból fedezték, így a később elkészült pályák is közös hesseni–badeni tulajdonba kerültek.

Házassága és gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Lajos nagyherceg 1803-ban kötött eljegyzést elsőfokú unokatestvérével, Vilma badeni hercegnővel, akinek édesanyja, Amália hessen–darmstadti hercegnő a nagyherceg apai nagynénje volt. Az esküvőre 1804. június 19-én került sor Badenben. Hivatalosan négy gyermekük született, azonban Vilma nagyhercegné August von Senarclens de Grancy báróval folytatott viszonyából valószínűleg két utód származott, akiket a nagyherceg sajátjaként ismert el:

  • Lajos herceg (1806–1877), később Hessen nagyhercege
  • Károly Vilmos herceg (1809–1877), nőül vette Mária Erzsébet porosz hercegnőt
  • koraszülött gyermek (1820)
  • Erzsébet hercegnő (1821–1826), kisgyermekként elhalálozott
  • Sándor Lajos herceg (1823–1888), morganatikus házasságot kötött Julia von Hauke grófnővel; Battenberg hercege
  • Maximilianna Vilma Mária hercegnő (1824–1880), házassága révén Oroszország cárnéja.

1843-től kezdve II. Lajos nagyherceg egészsége rohamos hanyatlásnak indult. 1848. márciusában az egyre feszültebb belpolitikai helyzet – mely végül forradalomba torkollott – arra késztette, hogy március 5-én lemondjon a kormányzáshoz való jogáról legidősebb fia javára, régenssé emelve a herceget. A nagybeteg II. Lajos 1848. június 16-án hunyt el a hesseni fővárosban. Örökébe legidősebb fia lépett III. Lajos néven.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
I. Lajos hesseni nagyherceg
Hessen uralkodója
1830–1848
Hessen–Darmstadti-ház
Hesseni Nagyhercegség kiscímere
Következő uralkodó:
III. Lajos hesseni nagyherceg

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Miroslav Marek: Brabant 13 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. január 23. (Hozzáférés: 2013. július 4.)
  2. ^ a b Miroslav Marek: Brabant 13 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2007. május 30. (Hozzáférés: 2013. július 4.)
  3. Miroslav Marek: Brabant 13 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2004. május 4. (Hozzáférés: 2013. július 4.)
  4. Miroslav Marek: Brabant 13 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2004. május 4. (Hozzáférés: 2013. július 4.)

Források és irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Lajos hesseni nagyherceg témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Louis II, Grand Duke of Hesse című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.