II. János moldvai fejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. János
Iacob Eraclid Despot.jpg
II. János egy korabeli érmén (1563)

Moldva fejedelme
Uralkodási ideje
1561. november 18. – 1563. november 5.
Elődje IV. Sándor
Utódja VII. István
Életrajzi adatok
Született
1511
Szamosz
Elhunyt
1563. november 5.
Szucsáva

II. János moldvai fejedelem (korabeli magyar forrásokban: Iacob Heraclides és Heraklides Jakab; moldávul: Ioan al II-lea, Despot Vodă és Iacob Eraclide; görögül: Ιάκωβος Ηρακλείδης [Jákovosz Iraklídisz]; 1511., Szamosz1563. november 5., Szucsáva) Moldva fejedelme volt 1561. november 18.1563. november 5. között.

Eredeti neve Vaszilikosz volt, és Kréta vagy Szamosz szigetén született egy tengerész fiaként. Fiatalon egy görög nemes, Jákovosz Iraklídisz szolgálatába állt, aki a Szamosz és Párosz despotája címet viselte. Joannisz Laszkarisz filozófiára és irodalomra tanította. A görög nemes halálos ágyán örökösévé tette. Megkaparintva ura iratait, az örökös elkezdte törvényes fiúnak kiadni magát, így felvette címeit is.

A görög zsoldosok élén részt vett V. Károly német-római császár háborújában II. Henrik francia király ellen. Miután Károly vereséget szenvedett Renty mellett, Heraclides Wittenbergbe utazott, ahol jó kapcsolata volt Philipp Melanchthonnal és a reformáció többi vezéregyéniségével és ő maga is a protestáns tanok hívévé vált. (Rövid uralkodása alatt megpróbálta protestánssá tenni az országot: lutheránus papokat hozatott az elűzött katolikus papok helyére, és Cotnari-ban reformált iskolát alapított, ahol igazgatónak Johannes Sommert tette meg.)[1]

1556-ban megjárta Dániát, Svédországot, Poroszországot és Lengyelországot, majd Moldvába ment Alexandru Lăpușneanu fejedelem udvarába, ahol azt állította, hogy rokona Ruxandrának, az uralkodó feleségének. Családfát is talált ki magának, amelyet 1558-ban Brassóban jelent meg.[2] Az udvarban terveket szőtt Lăpușneanu hatalmának megdöntésére, de lelepleződvén Erdélybe szökött. Ott sereget gyűjtött és ismét a moldvai trónra tört, de a próbálkozását a lengyelek meghíúsították. A következő kísérlethez már I. Ferdinánd támogatását is elnyerte,[3] és 1561. november 10-én győzelmet aratott Lăpușneanu felett. Trónra lépve, Heraclides bebiztosította a helyzetét a török szultánnál azzal, hogy megemelte az éves adót. Hamarosan azonban János Zsigmond erdélyi fejedelem bevádolta a szultánnál azzal, hogy Ferdinánd pártján áll. Másrészt az országban nőtt az elégedetlenség, többek között azért is, mert a fejedelem által előnyben részesített protestantizmus zavarta az ortodox egyház köreit.[4] Az elégedetlenek élére Tomșa hetman állt. Heraclides Szucsáva várába menekült, de három hónap ostrom után rákényszerült a vár megadására és Tomșa megölte.[5]

Vasile Alecsandri drámát írt róla Despot Vodă címmel.

Heraclides aranypénze.jpg

Forrás és hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Juhász István: Nyugati missziós törekvések a románoknál (pdf). (Hozzáférés: 2008. november 9.)
  2. Régi magyarországi nyomtatványok 1473–1600. Budapest: Akadémiai. 1971. 187. o.  
  3. szerk.: Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. ISBN 963-9374-26-1. Hozzáférés ideje: 2008. november 9. 
  4. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.  Online hozzáférés (Johannes Sommer címszó).
  5. Bokor József (szerk.). Moldva, A Pallas nagy lexikona. Budapest: Arcanum FolioNET Kft.. ISBN 963-85923-2-X (1998). Hozzáférés ideje: 2007. január 11. 

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
IV. Sándor
Moldvai fejedelem
15611563
Moldva címere
Következő uralkodó:
VII. (Tomșa) István