II. Hasszán marokkói király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Hasszán
الحسن الثاني
DF-SC-83-08526.jpg

Marokkó királya
Uralkodási ideje
1961. február 26. – 1999. július 23.
Elődje V. Mohammed
Utódja VI. Mohammed
Életrajzi adatok
Uralkodóház Alavita-ház
Született 1929. július 9.
 Marokkó, Rabat
Elhunyt 1999. július 23. (70 évesen)
 Marokkó, Rabat
Nyughelye V. Mohammed mauzóleum
Házastársa Lalla Latifa Hammou, Lalla Fatima bint Qaid Amhourok
Édesapja V. Mohammed
Édesanyja Lalla Abla bint Tahar
II. Hasszán és Caspar Weinberger amerikai védelmi miniszter 1982-ben.

II. Hasszán vagy Hasszán bin Muhammad bin Juszef (arabul:الحسن بن محمد بن يوسف; الحسن الثاني) (szül: 1929. július 9.; meghalt 1999. július 23.), Marokkó királya.

Ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hasszán a legidősebb fia volt V. Mohammed marokkói királynak és első feleségének, Lalla Abla bint Taharnak. Iskoláit Rabatban végezte, majd jogi diplomáját a franciaországi Bordeaux egyetemén szerezte meg 1952-ben.

1953. augusztus 20-én az akkor francia gyarmat Marokkó királyi családját Korzikára deportálták, majd a következő év januárjában Madagaszkárra szállították át őket. Mohammed király és családja 1955. november 16-án tért vissza hazájába.

Hasszán herceg 1956 februárjában apja oldalán részt vett a Marokkó függetlenségéhez vezető tárgyalásokon és ezen év áprilisától az újonnan létrehozott Királyi Fegyveres Erők vezérkari főnökévé nevezték ki. Még 1956-ban ő vezette a Rif-hegységben kitört lázongások leverésére küldött katonai kontingenst. 1957-ben V. Mohammed az uralkodói státust szultánról királyra változtatta. A király 1961. február 26-án egy sebészeti beavatkozás utáni komplikáció következtében meghalt, utódja pedig Hasszán herceg lett. Az akkori amerikai nagykövet, Charles W. Yost szerint Mohammed hirtelen halálában Hasszán is közrejátszhatott.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1963-ban az ország első alkotmányában II. Hasszán megerősítette Marokkó többpártrendszeri monarchikus berendezkedését, ám a hatalom nagy részét a király kezében hagyta; emiatt az ellenzéki pártok tiltakozó kampányba kezdtek. 1965-ben Hasszán feloszlatta a parlamentet. A későbbi választások során a feltételeket úgy módosították, hogy az uralkodóhoz lojális pártoknak kedvezzen, emiatt az ellenzék rendszeresen demonstrációkkal és zavargásokkal tiltakozott.

Az 1970-es évek elején Hasszán ellen egy puccsot és egy merényletet kíséreltek meg. 1971-ben egy állítólagosan Líbia által támogatott államcsíny-kísérletben Mohamed Medbouh tábornok és M'hamed Ababou ezredes szervezésében kadétok szállták meg a király rabati nyári palotáját, ahol éppen Hasszán negyvenkettedik születésnapi ünnepségét tartották. A fontos vendégeket, mint például Marcel Dupert belga nagykövetet házi őrizetbe vették, a királyt pedig egy pavilonban különítették el. A lázadók megszállták a legnagyobb rabati rádióállomást és bejelentették hogy Hasszán meghalt és kikiáltották a köztársaságot. A királyhoz hű csapatok azonban még aznap visszafoglalták a palotát és a puccs megbukott.

1972. augusztus 16-án a király Franciaországból Rabatba visszatérő Boeing 727-sét a Királyi Légierő kötelékébe tartozó négy F-5-ös vadászgép vette gépágyútűz alá. Bár Hasszán gépét több találat is érte és a repülőtéren várakozó fogadóbizottságból is nyolcan meghaltak, a Boeing nem zuhant le és a király túlélte a merényletkísérletet. A merényletért a védelmi minisztert, Mohamed Oufkir tábornokot tették felelőssé, aki állítólag ezután öngyilkos lett, bár egyes források szerint testén több golyónyomot találtak.

Bár az arab országok egy része a Szovjetunióhoz közeledett, II. Hasszán mindvégig kitartott a nyugati orientáció mellett és kormánya jó kapcsolatokat ápolt a CIA-val, amely az 1960-as években segített megszervezni a marokkói biztonsági szerveket. A király közvetítőként játszott szerepet az arab országok és Izrael között, amit az is segített, hogy Izraelben nagyszámú Marokkóból áttelepült zsidó élt.

Hasszán diplomáciája 1969-ben elérte, hogy Spanyolország visszaszolgáltassa Ifnit. 1975-ben Marokkó a Zöld Menetelés során megszállta a korábbi Spanyol-Szahara területének kétharmadát. Emiatt, és mert Marokkó területi követeléseket támasztott nyugati részeire (Tindouf és Bechar tartományokra), Algériával elmérgesedett a viszony. Korábban, 1963-ban fegyveres konfliktus is kitört emiatt a két ország között (Homokháború). Mauritániával is feszült volt a viszony, mert egyes szélsőséges elképzelések alapján az egész országot Nagy-Marokkóba kívánták bekebelezni és emiatt Marokkó csak 1969-ben, egy évtizeddel függetlenségének kivívása után ismerte el Mauritániát.

Az 1980-as évek végéig II. Hasszán meglehetősen diktatórikus módszerekkel, erőszakkal tartotta fent a belső rendet, kormányzatának ellenzékét gyakran bebörtönözték, száműzték vagy meggyilkolták. Az 1990-es évek elejétől jelentős enyhülési folyamat indult, több száz politikai foglyot engedtek szabadon, kiszélesítették a parlament jogkörét és felállítottak egy bizottságot mely az állami szervek által elkövetett túlkapásokat vizsgálta ki.

1986-ban elkezdték építeni Casablancában a ma II. Hasszán nevét viselő mecsetet, amely a világon a hetedik, Szaud-Arábiától nyugatra pedig a legnagyobb mecset. 210 méteres minaretje a legmagasabb a világon. Az épület 1993-ban készült el.

II. Hasszán 1999. július 23-án halt meg hetvenéves korában. Rabatban, V. Mohammed mauzóleumában temették el, utóda a trónon legidősebb fia, VI. Mohammed lett.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hasszán 1691-ben házasodott össze első feleségével Lalla Latifa Hammou-val, akitől öt gyermeke született: Lalla Meryem (sz. 1962) Mohammed (sz. 1963) Lalla Asma (sz. 1965) Lalla Hasna (sz. 1967) Moulay Rachid (sz. 1970)

A király szintén 1961-ben vette feleségül Lalla Fatima bint Qaid Amhourok-t, de gyermekük nem született.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hassan II of Morocco című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Előző uralkodó:
V. Mohammed
Marokkó uralkodója
1961 – 1999
Coat of arms of Morocco.svg
Következő uralkodó:
VI. Mohammed