II. Gottfried hainaut-i gróf
| II. Gottfried hainaut-i gróf | |
| Godefrido, Gottefredus | |
 | |
| Verdun és Hainaut grófja | |
| Uralkodási ideje | |
| 973 – 998 | |
| Koronázása | 973 |
| Elődje | Werner |
| Utódja | IV. Reginár |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Ardennek–Verdun-ház |
| Született | nem ismert nem ismert |
| Elhunyt | 998 Mons? |
| Nyughelye | Gent Szt. Péter |
| Édesapja | Gozelon verduni gróf |
| Édesanyja | Uda |
| Testvére(i) | Adalbéron de Reims |
| Házastársa | Szász Mechtilde |
| Gyermekei | Adalbero, Frederic, Herman, Gottfried, Gozelon, Adela, Irmgard, Ermentrude |
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Gottfried hainaut-i gróf témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
II. Gottfried (? – 998) (francia forrásokban Godefroid Ier de Verdun) középkori frank nemesúr, Verdun és Hainaut grófja.
Élete[szerkesztés]
I. Gozelon alsó-lotaringiai herceg és felesége Uda (v. Matfriede) fia. 963 és 985 között Verdun grófja. 973-ban Werner hainaut-i gróf és bátyja, Renaud halálát követően megkapta az Hainaut grófja címet. A Gesta Episcorum Cameracensium feljegyzése szerint miután az előző hainaut-i grófot, III. Reginárt Brúnó kölni érsek száműzte, előbb Gottfried, majd utána Richer, Werner és Renaud liège-i grófok kapták meg az hainaut-i grófi címet, illetve utánuk Gottfried és Arnulf (feltehetően társ-grófokként).[1]
979-ben II. Arnulf cambrai-i gróffal együtt védelmezte Cambrai városát Lothár nyugati frank király és Eudes de Vermandois ellen, II. Ottó német-római császár távollétében, aki ekkor Lengyelországba vezetett hadjáratot.[2] Az "Epistolæ Bambergenses" feljegyzi, hogy "Gottefredus et Arnulfus marchiones" grófok csapatokat küldtek Ottó 980-as itáliai hadjáratába.[3] Mivel a két grófot együtt említik, feltehető, hogy közösen kormányozták a korábbi Hainaut-i Grófság területeit.
985-ben Siegfried luxemburgi gróffal és más nemesekkel együtt visszafoglalták Verdun várát,[4] de csak rövid időre, mert Lothár ismét elfoglalta a várost és foglyul ejtette Gottfriedet és Siegfriedet.[5] Gottfried több, mint tíz évet töltött a francia király fogságában.
Források szerint 988-ban Bouillon várában találkozott testvérével, Adalbéron de Reims érsekkel.[6]
A "Chronicle of Alberic de Trois-Fontaines" 998-ban feljegyezte, hogy Reginár gróf, III. Reginár fia ("comes Raginerus") elfoglalta a monsi kastélyt Gottfriedtől.[7]
Feltehetően 998-ban, szeptember 3-án ("III Non Sep") halt meg, halálát a verduni Saint Vanne-templom feljegyzései rögzítették ("Godefridus comes pater ducis Gozelonis qui nobis Borrarum dedit").[8]
Családja és leszármazottai[szerkesztés]
Ld. Verdun grófjai
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ "primum Richario nobili viro, sed hoc defuncto Warnero et Raynaldo, quibus etiam defunctis, Godefrido atque Arnulfo comitibus". Gesta Episcorum Cameracensium I.95, MGH SS VII, p. 439.
- ↑ Gesta Episcoporum Cameracensium I, 101 and 103, p. 443.
- ↑ Epistolæ Bambergenses, Bibliotheca rerum germanicarum V, p. 472, idézi Vanderkindere, L. (1902) La formation territoriale des principautés belges au moyen-âge, 2 vols. (Brussels)., p. 75.
- ↑ "Belgicæ dux Theodericus, necnon et vir nobilis ac strenuous Godefridus, Sigefridus quoque vir illustris, Bardo etiam et Gozilo fratres clarissimi et nominatissimi". Richeri Historiarum III (Pertz, G. H. (ed.) MGH SS III, pp. 561-657), p. 126.
- ↑ Gade, J. A. (1951) Luxemburg in the Middle Ages (Leiden), p. 51.
- ↑ Mathys 85. o.
- ↑ Chronica Albrici Monachi Trium Fontium 998, MGH SS XXIII, p. 777.
- ↑ Necrology Verdun Saint-Vanne, p. 145.
Források[szerkesztés]
- Charles Cawley: Medieval Lands. Online változata a Foundation for Medieval Genealogy weboldalán [1] elérhető
- ↑ Matthys: André Matthys: Bouillon. In Valérie Dejardin (szerk) – Julien Maquet (szerk): Le patrimoine militaire de Wallonie. (franciául) Namur: Institut du Patrimoine wallon. 2007. 84–89. o. ISBN 978-2-930466-20-0
| Elődje: Werner hainaut-i gróf |
|
Utódja: IV. Reginár hainaut-i gróf |
