II. Antef

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Antef
Intef, Initef, Anitef, Aniotef
előd
egyiptomi fáraó
utód
I. Antef
XI. dinasztia
III. Antef

Uralkodása i. e. 2100 körül
Nomen Antef
Apja I. Montuhotep
Anyja I. Noferu
Főfelesége Noferukait
Gyermekei Nahtnebtepnefer, I. Iah
Sírja at-Tarif, Szaff el-Kiszászijja[1]
Dzsari tábornok szaffsírjának sztéléje II. Antef névgyűrűbe írt nevével (a kép jobb alsó sarkában).

II. Antef Uahanh (jnj-(j)tj=f wȝḫ ˁnḫ) (ur.: kb. i. e. 2117i. e. 2069) az ókori Egyiptom XI. dinasztiájának harmadik uralkodója. Bátyját, I. Antefet követte a trónon, és Uaszet (Théba) terjeszkedése köthető nevéhez. Hosszú ideig uralkodott, negyvenkilenc[2] vagy ötvenöt[3] évig.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első átmeneti kor széttagolt Egyiptomában az Uaszet városban uralkodó XI. dinasztia tagja volt. Hatalma eleinte csak az azonos nevű szepatra (nomosz) terjedt ki, valamint néhány környező szepattal, így Kubtival (Koptosz) állt szövetségben. Uaszet először délen tolta ki határait, ahol Anhtifi halála után az általa kormányzott felső-egyiptomi szepatokat foglalta el, egészen az első zuhatagig, vagyis Szuanu, Lak és Abu (Szüéné, Philai, Elephantiné) kerületeket. Ezzel nagyjából egy időben viszont északon III. Heti és Tefib seregei hatoltak Abdzsuig (Abüdosz). Nem tudni, hogy a harcok mely szakaszában vette át II. Antef a bátyjától a hatalmat, de az bizonyos, hogy Uaszet határát élete végére Kebu (Antaiopolisz) városáig tolta ki. Ez azt jelenti, hogy a Kubtitól északra elhelyezkedő kormányzóságokat, Tarir, Haszehoh, Thinitesz, Hemi, és Duf szepatokat is meghódította. Ezzel szomszédos lett Szauti (Lükopolisz) kerülettel, ahol korábban Tefib volt a kormányzó. Ekkorra már csak két igazán fontos hatalmi centrum maradt, Uaszet és Hahninszu (Hérakleopolisz Magna).

Így megteremtette az alapját a Szauti–Hahninszu szövetség elleni további háborúnak és végső soron a Nílus-völgy egyesítésének. Addig azonban még több évtized telt el. Iti-ieb szauti papi felügyelő sírjának felirata sikeres ellenakciókról számol be, de sajnos a szöveg nagyon töredékes.

II. Antef megkezdte – vagy folytatta – a központosított monarchia kiépítését. Az általa ellenőrzött terület már elég nagy volt, ezért a legdélebbi három szepatot (Tesz-Hor, Honu, To-Konszit) már az általa kinevezett nomarkhész, a neheni származású Hetepi vezette. Az új szepat-kormányzók azonban már nem hasonlítottak a korábbi, önállóskodó kormányzókra. Szigorú felügyelet és személyes lojalitás jellemezte őket. Hadvezére Heszi fia Dzsari volt, aki Abdzsut visszafoglalta az északiaktól, majd a győzedelmes előrenyomulást vezette Kebuig. Az ő címei már az óbirodalmi tisztviselőkre emlékeztetnek. A „herceg”, „király bizalmas barátja”, „a királyi székhely kormányzója”, „az éléstárak felügyelője”. Ezek a funkciók az adózással és közigazgatással kapcsolatosak. Dzsari felesége, Szenetmontu a „királyi kedvenc” és „Hathor főpapnője” volt. Antef főkincstárnoka, Teti túlélte az uralkodót és III. Antefnek is szolgált.

II. Antef egy szaffsírban temetkezett, ma Szaff el-Kiszászijja a neve. Az Abbott-papirusz szerint IX. Ramszesz idején, tehát csaknem pontosan 1000 évvel később, amikor az uaszeti sírokat végigellenőrizték, ezt a sírt érintetlenül találták. Ekkor még egyben volt a bejáratnál felállított sztéléje, amelyen kedvenc kutyáival, köztük Behkával vadászik. A sztélé később összetört, a sírt kirabolták.

Titulatúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az uralkodónév két változata:

sȝ rˁ in(i) t.f
<
G39 N5
 
W25 n&t&f
>
sȝ rˁ in(i) t.f ˁȝ
<
W25
N35
X1
I9
O29
D36
G1
>
A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
V29 S34
Srxtail2.svg
wȝḫ ˁnḫ (Uaḫanḫ)
tartós életű
Ré fia
G39 N5
 
Hiero Ca1.png
W25 N35
X1
I9
Hiero Ca2.png
sȝ rˁ jnj-(j)tj=f (Sza Ré Ini-itef)
„Ré fia, Antef”[4]


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kép a sírról
  2. Dodson, Winlock
  3. Seidlmayer
  4. Az Antefek sokszor a név részeként, a névgyűrűn belülre írták a „Ré fia” jelentésű titulust.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Clayton, Peter A. Fáraók krónikája – A fáraók története uralkodásuk szerint – az ókori Egyiptom dinasztiái. Budapest: Móra. ISBN 978-9-631183-16-0 (2007) 
  • Dodson, A., Hilton, D., The Complete Royal Families of Ancient Egypt, Thames & Hudson, 2004.
  • Kákosy László. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest: Osiris (2003). ISBN 963-389-497-2  ISSN 1218-9855
  • Seidlmayer, Stephan. Az első átmeneti kor, in: Shaw, Ian (szerk). Az ókori Egyiptom története (magyar nyelven), Debrecen: Gold Book Kiadó, 134–163. o. ISBN 963-425-022-X Fordította: Kmilcsik Ágnes [2004] 
  • II. Intef
  • Winlock, H.E., The Eleventh Egyptian Dynasty, JNES, 1943.
Előző uralkodó:
I. Antef
Egyiptom uralkodója
i. e. 22. századi. e. 21. század
XI. dinasztia
A fáraók kettős koronája
Következő uralkodó:
III. Antef