II. Amenemhat
| II. Amenemhat | ||||||||||||
| II. Amenemhet | ||||||||||||
.JPG) | ||||||||||||
| II. Amenemhat szfinxe a Louvre-ban | ||||||||||||
| Uralkodása | i. e. 1929-1895 | |||||||||||
| Prenomen |
Nubkauré Aranyló, mint Ré kái | |||||||||||
| Nomen |
Amenemhat Amon az élen | |||||||||||
| Apja | I. Szenuszert | |||||||||||
| Anyja | III. Noferu | |||||||||||
| Főfelesége | Keminub (?) | |||||||||||
| Mellékfeleségek | Kaneferu | |||||||||||
| Gyermekei | II. Szenuszert (?), I. Henemetnoferhedzset (?), Ita, Itakajet, Itaweret, Henemet (?), Nofret, Szithathormerit, Amenemhatankh (?) | |||||||||||
| Sírja | Piramis Dahsúr területén: ókori nevén „Amenemhatról gondoskodtak” | |||||||||||
| Fontosabb építkezései | A dahsuri, mai nevén Fehér Piramis | |||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Amenemhat témájú médiaállományokat. | ||||||||||||
II. Amenemhat (uralkodói nevén Nubkauré; kb. i. e. 1929 – i. e. 1895) az ókori egyiptomi XII. dinasztia harmadik fáraója. I. Szenuszert fia. Hosszú, 34 éves uralkodása alatt elődei jól bevált politikáját követte a trónon.
Családi háttere[szerkesztés]
I. Szenuszert és testvér-felesége, III. Noferu gyermekeként született. Első említése Beni Hasszán nomarkhosza, Amenemhat önéletrajzi szövegében található, itt szerepel egy Ameni nevű herceg, aki minden bizonnyal azonos a későbbi II. Amenemhattal. Négy lánytestvérét említik apjuk sírkomplexumában, egy ötödiket egy, a királyi családtagok neveit felsoroló szentélyben a Sínai-félszigeten.[1]
Amenemhat síregyüttesében több családtagját is említik, bár némelyik sír datálása vitatott, lehetséges, hogy a dinasztia uralkodásának későbbi szakaszára tehető. Úgy tűnik azonban, hogy ezek a sírok is Amenemhat sírkomplexumához tartoznak, bár elképzelhető, hogy némelyik családtag jóval később halt meg, ezért temetésükre is csak valamelyik Amenemhatot követő fáraó idejében került sor. Köztük található Keminub, a fáraó egyik felesége a két ismert közül, illetve legalább négy lánya, a kettős sírokba temetett Ita és Henemet, illetve Itaweret és Szithathormerit. További családtagjai ismertek más leletekről: Kaneferu királyné feltehetőleg a fáraó másik felesége; Itakajet és Henemetnoferhedzset nevű lányait egy-egy hengerpecséten említik apjukkal együtt, Amenemhatankh herceg pedig, akinek sztéléje töredékeit megtalálták Amenemhat sírkomplexumában, valószínűleg a fáraó fia volt, de az is lehet, hogy a testvére.[1][2]
II. Amenemhat és utóda, II. Szenuszert kapcsolatára nincs közvetlen utalás. Hogy utóbbi a fia volt az előbbinek, csak egy valószínű feltételezés. Szenuszert felesége, Nofret viseli a „király leánya” címet, valószínűleg ő is Amenemhat gyermekei közé sorolható.[2]
Uralkodása[szerkesztés]
Apja halála előtt 3 évvel már társuralkodóként gyakorolta a hatalmat - erről tanúskodik Szimontunak a British Múzeumban található sztéléje – és elődei vívmányait tovább folytatva az egyre virágzó mezőgazdaság, vadászat, halászat, bányászat és természetesen a Núbiából beáramló arany, biztosította az ország töretlen fejlődését. Hadjáratot vezetett a Vörös-tengerhez és uralkodásának 28. évéből származó feljegyzések szerint Punt földjére is.
Aktív kereskedelmi és diplomáciai jelenlétről tanúskodnak a Bübloszban, Szíriában, Palesztinában, valamint Krétán és Cipruson is megtalált egyiptomi, illetve az ezen országokból származó használati- és ajándéktárgyak egyiptombeli előfordulása.
Sírja[szerkesztés]
Dahsúrban épült piramisa az ókorban az „Amenemhatról gondoskodtak” nevet kapta, eredeti méretéről nincsenek adatok és romos állapota miatt következtetni sem lehet rá. Sajnos burkolóköveit elhordták és így láthatóvá váltak a piramis belső szerkezetét alkotó sugárirányú mészkő „bordák” - amit homokkal és törmelékkel töltöttek ki később – és ennek a színére utalva hívják ma „Fehér Piramisnak”. Egyike a legkevésbé feltárt és dokumentált egyiptomi műemlékeknek, 1894-ben Jacques de Morgan által végzett ásatáskor a nyugati oldalánál feltárt sírokban a középbirodalom csodálatos ékszereit találta meg Khnumit és Ita hercegnők érintetlen sírjában.
Név, titulatúra[szerkesztés]
- A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
| Hórusz-név |
|
Hekenem-Maat Akit Maattal [az igazsággal] dicsér |
||||||||||||||||||
| Nebti-név |
|
Hekenem-Maat Akit Maattal dicsérnek |
||||||||||||||||||
| Arany Hórusz-név |
|
Maaheru Igazhangú |
||||||||||||||||||
| Felső‑ és Alsó‑Egyiptom királya |
|
Nubkauré Aranyló, mint Ré kái |
||||||||||||||||||
| Ré fia |
|
Amenemhat Amon az élen |
Források[szerkesztés]
- ↑ a b Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3, p.93
- ↑ a b Dodson & Hilton, op.cit., p.94
- Baines, John, Málek, Jaromír. Az ókori Egyiptom atlasza, ford. Udvarhelyi László (magyar nyelven), Budapest: Helikon Kiadó Kft.. 1. kiadás: ISBN 963-208-068-8, 2. kiadás: ISBN 963-208-642-2 [1992] (2000)
- Egyiptom, a fáraók világa. Vince kiadó, 2001. ISBN 963-9323-22-5
- Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest, Osiris kiadó, 1998. ISBN 963-379-371-8
- Peter A. Clayton: Fáraók krónikája. Budapest, Móra kiadó, 2007. ISBN 978-963-11-8316-0
- Rosalie David: Élet az ókori Egyiptomban. Debrecen, Gold Book, évsz. nélk. ISBN 963-425-078-5
- Joyce Tyldesley: Egyiptomi királynők krónikája. Budapest, Móra kiadó 2008. ISBN 978-963-11-8395-5
- Rosalie David: Az egyiptomi birodalmak. Helikon kiadó, 1986. ISBN 963-207-826-8
