Első albert-i csata
| Első albert-i csata (1914) | |||
 | |||
| Versenyfutás a tengerhez - a német és a brit-francia erők által vívott csaták sorozata 1914 őszén | |||
| Konfliktus | Versenyfutás a tengerhez, Nyugati front (Első világháború) | ||
| Időpont | 1914. szeptember 25. - 29. | ||
| Helyszín | Amiens és Albert (Franciaország) térsége | ||
| Eredmény | Egyék félnek sem sikerült áttörni, az összecsapások északon, Arras környékén folytatódtak | ||
| Szemben álló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Szemben álló erők | |||
| |||
| Térkép | |||
 Első albert-i csata (1914)
Pozíció Európa térképén
| |||
 é. sz. 50° 00′ 36″, k. h. 2° 41′ 24″Koordináták: é. sz. 50° 00′ 36″, k. h. 2° 41′ 24″ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Első albert-i csata (1914) témájú médiaállományokat. | |||
.svg){kind=small}
| Versenyfutás a tengerhez |
|---|
|
Albert – Arras – La Bassée – Messines – Armentières – Ypres – Yser |
Az első albert-i csata 1914. szeptember 25-én kezdődött, az első világháborús nyugati fronton a versenyfutás a tengerhez néven ismert összecsapások egyik csatájaként. A csatára közvetlenül az első marne-i és az aisne-i csaták után került sor, ahogyan a „versenyfutás a tengerhez” során a francia és a német csapatok egyre közelebb kerültek az Északi-tenger partjához.
A csatát megelőző összecsapások során világossá vált, hogy sem a német villámháborús Schlieffen-terv, sem a franciák XVII. terve (Elzász és Lotaringia visszafoglalása a németektől) nem hajtható végre úgy, ahogyan a tervezők elgondolták – sehol sem sikerült az áttörés kierőszakolása. Miután mindkét fél megpróbált gyors manőverekkel az ellenség hátába kerülni és ezzel egyre északabbra tolódtak a harccselekmények helyszínei, Joseph Joffre francia főparancsnok az Avre folyón keresztül végrehajtott támadással akarta megingatni a német frontot, miután a korábbi próbálkozások rendre kudarcot vallottak.
A csata során a francia II. hadsereg Édouard de Castelnau tábornok parancsnoksága alatt szeptember közepén Amiens környékén gyülekezett és szeptember 25-én innen indította meg frontális támadását a szemben álló német 6. hadsereg erői ellen.
A franciákkal szemben álló 6. német hadsereg, Rupprecht bajor koronaherceg parancsnoksága alatt, azonnal heves ellenállást fejtett ki és a kibontakozó erőteljes ellentámadás során 26-án elérték Bapaume, a következő nap pedig Thiepval várost és elfoglalták azt a térséget, ahol 1916-ban a britek nagy nyári offenzívájára, a somme-i csatára kerül majd sor. A németek nagy erővel törekedtek kijutni a Csatorna partjára és elfoglalni Franciaország északi, erősen iparosodott vidékét, valamint elvágni a Brit Expedíciós Erők (British Expeditionary Force) utánpótlási útvonalait.
Következmények[szerkesztés]
A csata során egyik fél sem bírta áttörni a másik vonalait és a küzdelem Albert körül szeptember 29-én befejeződött, amikor a front északabbra, Arras, Lille és Flandria területére tolódott. Erich von Falkenhayn német főparancsnok arra utasította Rupprecht herceget, hogy a 6. hadsereggel északra, Arras irányába indítson támadást. Itt találkoztak az Arras körzetébe vezényelt francia X. hadsereggel, amely azt a feladatot kapja, hogy felmentse a II. hadsereget és hogy az első arrasi csata során ismét megkísérelje az áttörést.
.png){kind=small}
